'',,Választ kell adnunk a közösségeknek''
Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnökének írása a megye önállóságáról, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról.
Három évvel ezelőtt igent mondtunk a változásra és a cselekvésre. Arra, hogy megváltoztatjuk az országot, az itt élő emberek hitét felemésztő politikát, a működésképtelen intézményeket. Minden kezdeményezésünk - az állam és az önkormányzatok feladatainak új rendszere, a megyék felelőssége a területfejlesztés újjászervezésében - ezt a célt szolgálta. A bizalomra alapozott közös erőfeszítések, és az együttműködés lehetőségét. Ma már láthatóak az eredmények. Az ország erősebb és biztonságosabb, és szilárdabban néz a jövő elé, mint három éve. Felkészült arra, hogy az elkövetkező évtized sikertörténetét megírja - együtt az emberekkel.
Pest megye soha nem volt még ilyen közel ahhoz, hogy stratégiai partnere legyen mindenkinek, aki elkötelezett a cselekvés mellett; a 187 közösségnek, Budapestnek, a szomszédos megyéknek, és mindazoknak, akikkel közös értékek és érdekek kapcsolják össze. Ez a partnerség teremti meg a lehetőségét annak, hogy szembenézzünk az elkövetkező évtized feladataival - a közös tervezés, a közös programalkotás és a területfejlesztés teendőivel. Mégis, az elmúlt hónapokban Pest megye száznál több települése írta alá a kezdeményezést, hogy a megye önálló tervezési, fejlesztési régió legyen a jövőben -, s az emberek joggal kérdezik, hogy miért, mi ennek az oka, és hogyan viszonyul mindez a közös célkitűzésekhez.
Az ok egyszerű: a „Központi Régió" (Budapest és Pest megye együttesen), az Európai Unió szabályai szerint, olyan fejlettnek számít, amely miatt jelentősen lecsökken a térségben tervezett fejlesztések támogatása. Miközben a megye fejlettsége nem éri el az EU átlagának felét, és a gazdaság, a társadalom, vagy a környezet állapota sem támasztja alá ezt az ésszerűtlen és indokolatlan megkülönböztetést; ezért van szükség a cselekvésre.
A mi feladatunk, hogy a közösségek érdekeit megvédjük, az ország érdekével összhangban. Pest megye az ország szerves része, erős kisvárosok sűrű hálózatával, közel százezer aktív vállalkozással, 1,3 millió itt élő emberrel, és az egyik legnagyobb ipari agglomerációval - olyan gazdasággal, amely többközpontú, organikus, de szorosan kapcsolódik Budapesthez. Erős és fejlődő Pest megye nélkül a főváros nem lesz a régió gazdasági központja, az ország pedig nem lesz képes jelentős növekedésre, a munkahelyek bővítésére. Ezért Pest Megye Közgyűlése már döntött a különválás ügyében. Nem most, hanem három évvel ezelőtt, amikor határozottan kezdeményezte, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban a megye legyen önálló fejlesztési régió. Ez a döntés ma is érvényes.
Pest megye elhatározása ugyanakkor nem elégséges feltétele a változásnak; Magyarország és az Európai Bizottság egyetértése is szükséges ahhoz, hogy e kezdeményezés célt érjen. Számolnunk kell azzal is, hogy mikor, mert a feltételrendszer, a menetrend, és az előírások e tekintetben igen szigorú kereteket szabnak meg - évekre előre kell tervezni és számolni. Ezért olyan fontos, hogy tudatában legyünk annak, miért is volt valóban hátrányos a 2007 és 2013 közötti hét év szabályozása. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által még decemberben javasolt 2014-2020-as uniós költségvetés-tervezet ugyanis jelentős kompenzációt - több támogatási forrást - állapított meg Budapest és Pest megye számára; s ha ez így marad, amire van esély, akkor szükségszerűen fel kell tennünk a kérdést, hogy valóban szükség van-e az önállóságra.
A kérdés jogos, hiszen az önálló fejlesztési régió nem cél, hanem eszköz. De aki szeretné megérteni azt, hogy miért írta alá mégis száznál is több település a Gomba község önkormányzata által közzétett felhívást, annak a következőket ajánlom a figyelmébe:
A 2007 és 2013 közötti időszakra megszabott keretek nem csak az elérhető támogatási forrásokat korlátozták Budapesten és Pest megyében, hanem a támogatható tevékenységek körét, valamint az egyes tervekhez nyújtható támogatások értékét, arányát. Azaz, aki Pest megyében nyújtott be pályázatot (vállalkozás vagy önkormányzat), az jelentősen rosszabb feltételekkel tehette meg, mint akár néhány kilométerrel távolabb, egy lényegében azonos fejlettségű városban, kistérségben; és ez alól akkor sem volt kivétel, ha munkahelyek megtartásáról volt szó a legelmaradottabb településeken. Ez így, egyszerűen szólva - nem fair. Bármilyen megoldás is születik, választ kell adnia ezekre kérdésekre; megteremteni a forrásmegosztás világos és átlátható rendjét, a támogathatóság azonos feltételeit, és jelentősen bővíteni a számát azoknak a pályázati kiírásoknak, ahol Pest megye támogatható. Pest megyében szükség van az aktív területfejlesztésre.
A területi különbségek példátlanul magasak, az infrastruktúra hiányos, a helyi gazdaság gyenge. A városok és községek nem bírják a versenyt, ha a feltételek és a szabályok szigorúbbak, mint a szomszédos településeken; ezért kérik az önállóságot. Lehet más a megoldás, de akkor annak része kell, hogy legyen az átgondolt, komplex programozás, a fejlesztések területi összehangolása, a hátrányos térségek kompenzációja, a feltételek és szabályok azonossága. Pest Megye Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy felkészüljön minden lehetőségre; hogy megnyugtató megoldás szülessen a jövőre nézve; együttműködéssel, partnerséggel, az érdekek és értékek kölcsönös elismerésével; például azzal, hogy korrekt és átlátható módon rendezi Budapesttel a közös tervezés kérdését.
A városok és a falvak csak együtt lehetnek sikeresek, csak együtt alapozhatják meg a nagyobb közösség sikerét. De az előbb felvetett kérdésekre választ kell adnunk, mert száznál is több település fogalmazta meg. Pest megye önállósága nem csak technikai hanem, tartalmi kérdés is. A kisvárosok sajátos szerepe, a várostérségek organikus gazdasága, a megye feldolgozóipari teljesítménye, az export dinamikája, a kulturális központok által betöltött szerep, a közösségek sajátos problémái, a társadalmi kohézió sajátos feladatai - mindez a legtöbb ember számára jórészt ismeretlen, itthon és külföldön egyaránt. Ez teljességgel elfogadhatatlan. Ezért van szükség Pest megye önállóságára a területfejlesztésben, és ezért kérem minden érintett együttműködését.
Budapest, 2013. február 5.
dr. Szűcs Lajos
Az ok egyszerű: a „Központi Régió" (Budapest és Pest megye együttesen), az Európai Unió szabályai szerint, olyan fejlettnek számít, amely miatt jelentősen lecsökken a térségben tervezett fejlesztések támogatása. Miközben a megye fejlettsége nem éri el az EU átlagának felét, és a gazdaság, a társadalom, vagy a környezet állapota sem támasztja alá ezt az ésszerűtlen és indokolatlan megkülönböztetést; ezért van szükség a cselekvésre.
A mi feladatunk, hogy a közösségek érdekeit megvédjük, az ország érdekével összhangban. Pest megye az ország szerves része, erős kisvárosok sűrű hálózatával, közel százezer aktív vállalkozással, 1,3 millió itt élő emberrel, és az egyik legnagyobb ipari agglomerációval - olyan gazdasággal, amely többközpontú, organikus, de szorosan kapcsolódik Budapesthez. Erős és fejlődő Pest megye nélkül a főváros nem lesz a régió gazdasági központja, az ország pedig nem lesz képes jelentős növekedésre, a munkahelyek bővítésére. Ezért Pest Megye Közgyűlése már döntött a különválás ügyében. Nem most, hanem három évvel ezelőtt, amikor határozottan kezdeményezte, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban a megye legyen önálló fejlesztési régió. Ez a döntés ma is érvényes.
dr. Szűcs Lajos az agglomerációs konferencián
Pest megye elhatározása ugyanakkor nem elégséges feltétele a változásnak; Magyarország és az Európai Bizottság egyetértése is szükséges ahhoz, hogy e kezdeményezés célt érjen. Számolnunk kell azzal is, hogy mikor, mert a feltételrendszer, a menetrend, és az előírások e tekintetben igen szigorú kereteket szabnak meg - évekre előre kell tervezni és számolni. Ezért olyan fontos, hogy tudatában legyünk annak, miért is volt valóban hátrányos a 2007 és 2013 közötti hét év szabályozása. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által még decemberben javasolt 2014-2020-as uniós költségvetés-tervezet ugyanis jelentős kompenzációt - több támogatási forrást - állapított meg Budapest és Pest megye számára; s ha ez így marad, amire van esély, akkor szükségszerűen fel kell tennünk a kérdést, hogy valóban szükség van-e az önállóságra.
A kérdés jogos, hiszen az önálló fejlesztési régió nem cél, hanem eszköz. De aki szeretné megérteni azt, hogy miért írta alá mégis száznál is több település a Gomba község önkormányzata által közzétett felhívást, annak a következőket ajánlom a figyelmébe:
A 2007 és 2013 közötti időszakra megszabott keretek nem csak az elérhető támogatási forrásokat korlátozták Budapesten és Pest megyében, hanem a támogatható tevékenységek körét, valamint az egyes tervekhez nyújtható támogatások értékét, arányát. Azaz, aki Pest megyében nyújtott be pályázatot (vállalkozás vagy önkormányzat), az jelentősen rosszabb feltételekkel tehette meg, mint akár néhány kilométerrel távolabb, egy lényegében azonos fejlettségű városban, kistérségben; és ez alól akkor sem volt kivétel, ha munkahelyek megtartásáról volt szó a legelmaradottabb településeken. Ez így, egyszerűen szólva - nem fair. Bármilyen megoldás is születik, választ kell adnia ezekre kérdésekre; megteremteni a forrásmegosztás világos és átlátható rendjét, a támogathatóság azonos feltételeit, és jelentősen bővíteni a számát azoknak a pályázati kiírásoknak, ahol Pest megye támogatható. Pest megyében szükség van az aktív területfejlesztésre.
A területi különbségek példátlanul magasak, az infrastruktúra hiányos, a helyi gazdaság gyenge. A városok és községek nem bírják a versenyt, ha a feltételek és a szabályok szigorúbbak, mint a szomszédos településeken; ezért kérik az önállóságot. Lehet más a megoldás, de akkor annak része kell, hogy legyen az átgondolt, komplex programozás, a fejlesztések területi összehangolása, a hátrányos térségek kompenzációja, a feltételek és szabályok azonossága. Pest Megye Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy felkészüljön minden lehetőségre; hogy megnyugtató megoldás szülessen a jövőre nézve; együttműködéssel, partnerséggel, az érdekek és értékek kölcsönös elismerésével; például azzal, hogy korrekt és átlátható módon rendezi Budapesttel a közös tervezés kérdését.
A városok és a falvak csak együtt lehetnek sikeresek, csak együtt alapozhatják meg a nagyobb közösség sikerét. De az előbb felvetett kérdésekre választ kell adnunk, mert száznál is több település fogalmazta meg. Pest megye önállósága nem csak technikai hanem, tartalmi kérdés is. A kisvárosok sajátos szerepe, a várostérségek organikus gazdasága, a megye feldolgozóipari teljesítménye, az export dinamikája, a kulturális központok által betöltött szerep, a közösségek sajátos problémái, a társadalmi kohézió sajátos feladatai - mindez a legtöbb ember számára jórészt ismeretlen, itthon és külföldön egyaránt. Ez teljességgel elfogadhatatlan. Ezért van szükség Pest megye önállóságára a területfejlesztésben, és ezért kérem minden érintett együttműködését.
Budapest, 2013. február 5.
dr. Szűcs Lajos
