Minden, amit teszünk a változást szolgálja
Új szerepkörben a megyei önkormányzatok - A Haraszti Szókimondó készített interjút dr. Szűcs Lajossal, Pest Megye Önkormányzatának elnökével a területfejlesztésről, a megyék új feladatairól, Pest megye fejlesztési stratégájának megalkotásáról.
• Mit jelent a területfejlesztés Dunaharasztinak?
- Dunaharaszti az agglomeráció települése, annak minden előnyével és nyűgével. Ez azt jelenti, hogy minden, ami a fővárosban és körülötte történik, meghatározza a település jövőjét. Nem egy közös ügy köt össze bennünket - a közösségi közlekedés, az ingatlanfejlesztések, a területrendezés, vagy például a barnamezős és zöldmezős beruházások arányának meghatározása.
Említést érdemel még a Csepel-szigeti gerincút építésének megkezdése, amelynek első ütemét alig néhány hete adtuk át, vagy a tavaly újjáépített szakrendelő Szigetszentmiklóson. Dunaharasztiban a jelentősebb infrastrukturális fejlesztések támogatásának összértéke meghaladta az 1,8 Mrd Ft-ot.
A Hunyadi János Általános Iskola fejlesztése, a belterületi utak, Dunaharaszti 28 utcája szilárd burkolatának megépítése; a városközpont, az óvodafejlesztés. A legtöbb itt élő ember számára ezek jelentik az igazán kézzelfogható eredményeket. De ne felejtsük el, hogy a területfejlesztés ennél többet, sokkal többet jelent.
• Vállalkozásfejlesztés, innováció, munkahelyteremtés?
Igen, Pest megye jövőjét a fejlesztés, az innováció, és az új munkahelyeket teremtő vállalkozások írják. Méghozzá nem akármilyen vállalkozások, hanem azok, akik hosszú távra terveznek. Úgy látjuk, hogy az elkövetkező évtizedben jobban kell támogatnunk ezeket a vállalkozásokat.
Ez azt jelenti, hogy folytatni kell azokat a programokat, amelyek a vállalkozások eszközbeszerzéseit, telephelyfejlesztését, együttműködéseit és innovációs tevékenységét támogatják - csak Dunaharasztin 7 jelentősebb fejlesztésre került sor, 580 millió Ft támogatással -, de a jövőben célzottan, a kitörési pontokra, a Pest megyei közösségek és gazdasági sajátosságaira kell összpontosítani.
• Talán nem kerültek jó helyre a támogatások?
- Nézzük más szemszögből az elmúlt közel egy évtized történetét: A regionális fejlesztési ügynökség megfelelően elvégezte a rábízott feladatot, így a pályázati rendszer működtetését, beleértve a szerződött projektek megvalósulásának, valamint a beruházások, elvégzett tevékenységek működésének ellenőrzését is. A vállalkozások döntő többsége pedig teljesítette azt, amit vállalt.
De mindez nem változtat azon, hogy az emberek egy olyan pályázati rendszerrel voltak kénytelenek megküzdeni, amely nem az igényekre adott választ; nem beszélve arról, hogy milyen kevesen voltak képesek eligazodni a túlbonyolított feltételek között. Nem lehet az a területfejlesztés célja, hogy amit nyernek a kedvezményezettek a „réven", azt elveszítsék a „vámon"; ezért változtatni kell a pályázati kiírások lebonyolításán, a sokszorosan túlbiztosított eljárásokon, a „papírgyárakon"; s végre azt kell megvizsgálni, ami a legfontosabb - hogy a megvalósult fejlesztéseknek milyen hatása van az itt élő emberek életére.
Ez nem volt így. Mégpedig azért, mert az elmúlt évtizedben megszűnt a stratégiai vezetés és irányítás a területfejlesztésben. Egyszerre volt illetékes a megyei területfejlesztési tanács, az agglomerációs fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács, nem beszélve az egyes településekről, az általuk létrehozott társulásokról. Az új területfejlesztési törvény ebben teremtett rendet; mostantól a megyei önkormányzat az egyetlen olyan testület, amely összefogja a megye fejlesztési feladatait - és persze méri az eredményességet.
• Mostantól a központban mondják meg, hogy milyen fejlesztésre van a településeknek szüksége?
A mi feladatunk nem az, hogy pénzről és hatáskörökről vitatkozzunk - hanem az, hogy változtassunk.
Nem fogadom el azt a megközelítést, hogy a 187 Pest megyei közösségnek szükségszerűen együtt kell élnie azokkal a problémákkal, amelyek megkeserítik az életünket, legyen szó a közlekedésről, óvodákról és iskolákról, az egészségügyről. A települések egy jó része minden adottsággal rendelkezik a versenyképességhez; hogy több lábon álljanak, hogy az innovációs és szolgáltató központok által legyenek ismertek, hogy a fővárossal együtt és attól függetlenül is képes legyen érvényesülni.
a települések, a kutatóhelyek és a megye közötti partnerséget - sokkal inkább megszólítva az embereket, mint eddig bármikor.
• De mit jelent a változás a mindennapokban; egy ember, egy család, egy vállalkozás számára?
Pest Megye Önkormányzata elkötelezett a szolgáltató megye megvalósítása mellett; s mivel a területfejlesztésben az „ügyfeleink" elsősorban a települési önkormányzatok és a vállalkozások, ezért az ő sikerükben tükröződik vissza a munkánk eredményessége.
- Dunaharaszti az agglomeráció települése, annak minden előnyével és nyűgével. Ez azt jelenti, hogy minden, ami a fővárosban és körülötte történik, meghatározza a település jövőjét. Nem egy közös ügy köt össze bennünket - a közösségi közlekedés, az ingatlanfejlesztések, a területrendezés, vagy például a barnamezős és zöldmezős beruházások arányának meghatározása.
M0-s gerincút átadás Kövér László, Szűcs Lajos, Völner Pál
Vannak persze olyan ügyek, amelyek inkább azok, így az M0-ás keleti szektorának építése, és főleg az M1- M5 autópályák közötti szakasz két évtizede várt bővítése.Említést érdemel még a Csepel-szigeti gerincút építésének megkezdése, amelynek első ütemét alig néhány hete adtuk át, vagy a tavaly újjáépített szakrendelő Szigetszentmiklóson. Dunaharasztiban a jelentősebb infrastrukturális fejlesztések támogatásának összértéke meghaladta az 1,8 Mrd Ft-ot.
A Hunyadi János Általános Iskola fejlesztése, a belterületi utak, Dunaharaszti 28 utcája szilárd burkolatának megépítése; a városközpont, az óvodafejlesztés. A legtöbb itt élő ember számára ezek jelentik az igazán kézzelfogható eredményeket. De ne felejtsük el, hogy a területfejlesztés ennél többet, sokkal többet jelent.
• Vállalkozásfejlesztés, innováció, munkahelyteremtés?
Igen, Pest megye jövőjét a fejlesztés, az innováció, és az új munkahelyeket teremtő vállalkozások írják. Méghozzá nem akármilyen vállalkozások, hanem azok, akik hosszú távra terveznek. Úgy látjuk, hogy az elkövetkező évtizedben jobban kell támogatnunk ezeket a vállalkozásokat.
Ez azt jelenti, hogy folytatni kell azokat a programokat, amelyek a vállalkozások eszközbeszerzéseit, telephelyfejlesztését, együttműködéseit és innovációs tevékenységét támogatják - csak Dunaharasztin 7 jelentősebb fejlesztésre került sor, 580 millió Ft támogatással -, de a jövőben célzottan, a kitörési pontokra, a Pest megyei közösségek és gazdasági sajátosságaira kell összpontosítani.
• Talán nem kerültek jó helyre a támogatások?
- Nézzük más szemszögből az elmúlt közel egy évtized történetét: A regionális fejlesztési ügynökség megfelelően elvégezte a rábízott feladatot, így a pályázati rendszer működtetését, beleértve a szerződött projektek megvalósulásának, valamint a beruházások, elvégzett tevékenységek működésének ellenőrzését is. A vállalkozások döntő többsége pedig teljesítette azt, amit vállalt.
De mindez nem változtat azon, hogy az emberek egy olyan pályázati rendszerrel voltak kénytelenek megküzdeni, amely nem az igényekre adott választ; nem beszélve arról, hogy milyen kevesen voltak képesek eligazodni a túlbonyolított feltételek között. Nem lehet az a területfejlesztés célja, hogy amit nyernek a kedvezményezettek a „réven", azt elveszítsék a „vámon"; ezért változtatni kell a pályázati kiírások lebonyolításán, a sokszorosan túlbiztosított eljárásokon, a „papírgyárakon"; s végre azt kell megvizsgálni, ami a legfontosabb - hogy a megvalósult fejlesztéseknek milyen hatása van az itt élő emberek életére.
Ez nem volt így. Mégpedig azért, mert az elmúlt évtizedben megszűnt a stratégiai vezetés és irányítás a területfejlesztésben. Egyszerre volt illetékes a megyei területfejlesztési tanács, az agglomerációs fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács, nem beszélve az egyes településekről, az általuk létrehozott társulásokról. Az új területfejlesztési törvény ebben teremtett rendet; mostantól a megyei önkormányzat az egyetlen olyan testület, amely összefogja a megye fejlesztési feladatait - és persze méri az eredményességet.
• Mostantól a központban mondják meg, hogy milyen fejlesztésre van a településeknek szüksége?
A mi feladatunk nem az, hogy pénzről és hatáskörökről vitatkozzunk - hanem az, hogy változtassunk.
Nem fogadom el azt a megközelítést, hogy a 187 Pest megyei közösségnek szükségszerűen együtt kell élnie azokkal a problémákkal, amelyek megkeserítik az életünket, legyen szó a közlekedésről, óvodákról és iskolákról, az egészségügyről. A települések egy jó része minden adottsággal rendelkezik a versenyképességhez; hogy több lábon álljanak, hogy az innovációs és szolgáltató központok által legyenek ismertek, hogy a fővárossal együtt és attól függetlenül is képes legyen érvényesülni.
dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke
Ezért a megyei önkormányzatnak mindenekelőtt képviselnie kell az ügyet, egy olyan Pest megye jövőképét, amelyet nem elsősorban a problémái miatt ismernek, hanem megkülönböztető erővel bíró kisvárosai, vállalati klaszterei és civil közösségei miatt. Minden, ami teszünk, ezt a célt szolgálja; ezért készítünk új stratégiát, ezért szervezzük újra az együttműködéseket, a vállalkozások,a települések, a kutatóhelyek és a megye közötti partnerséget - sokkal inkább megszólítva az embereket, mint eddig bármikor.
• De mit jelent a változás a mindennapokban; egy ember, egy család, egy vállalkozás számára?
Pest Megye Önkormányzata elkötelezett a szolgáltató megye megvalósítása mellett; s mivel a területfejlesztésben az „ügyfeleink" elsősorban a települési önkormányzatok és a vállalkozások, ezért az ő sikerükben tükröződik vissza a munkánk eredményessége.
