A tárgyalásokon felmerült kérdéseket természetesen befolyásolta Magyarország közigazgatási rendszerének, az államigazgatási feladatok, valamint a területi ellátások és szolgáltatások, és ehhez kapcsolódóan az önkormányzati rendszer teljes körű - és jelenleg is zajló - újjászervezése. A delegáció érdeklődése így szükségképpen túlmutatott a 2002. évben megfogalmazott ajánlások teljesülésének vizsgálatán. Kiterjedt a 2002 és 2010 közötti időszak rendkívüli nehézségeire, az önkormányzati rendszert sújtó, példátlan mértékű forráskivonásra, valamint a működőképesség érdekében megtett rendkívüli intézkedésekre. Napirendre kerültek a rendszert alapjaiban újjászervező döntések, az új Alaptörvény, az elfogadott sarkalatos törvények, s a további kapcsolódó, előremutató döntések.

„Szükségszerű tehát a vita is, amely folyamatosan megkérdőjelez minden egyes döntést, hogy korrigálni lehessen az elkerülhetetlen hibákat" - mutatott rá dr. Szűcs Lajos a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, és Pest Megye Önkormányzatának elnöke, a megbeszélés során. Magyarország létérdeke a fenntartható, a helyi önkormányzatoknak és közösségeknek garanciákat, stabilitást, és valódi mozgásteret biztosító rendszer felépítése. Ebben az első és a legfontosabb lépés a feladatok, az állami és önkormányzati szerepek világos és egyértelmű elválasztása, valamint a feladatok arányos finanszírozásának megteremtése.

Az önállóság sokszor látszólagos is lehet - mint ahogy látszólagos felhatalmazást jelentett a megyei önkormányzatok számra az a jelentősnek tűnő költségvetés is, amely a valóságban egyáltalán nem biztosította a feltételeit, hogy a megye betöltse a valódi küldetését, hogy összefogja és összehangolja a települések erőfeszítéseit, s képviselje a megyében élő emberek sajátos érdekeit.

Fontos, hogy az újjászervezés során hozott egyes döntéseket abban a környezetben, a maguk sajátos területi, társadalmi és történeti beágyazottságában vizsgáljuk, amelyben megszülettek, és azoknak a kihívásoknak a tükrében, amelyekre válaszokat adtak - mutatott rá Szűcs a megbeszélésen. Figyelemmel arra, hogy 1990-óta a magyar önkormányzati rendszer rendkívül sajátos utat járt be, amelynek végén elérte működőképességének határát; de beleértve az ország rendkívüli eladósodottságát eredményező politikai kudarcait, s az ezzel összefüggésben szükségszerű kormányzati intézkedéseket is. „Mindenki tudja, hogy elkerülhetetlen volt a változás" - jelentette ki a MÖOSZ elnöke. Az önkormányzati feladatok alulfinanszírozása csak az egyik gondot jelentette; az önkormányzati feladatok és az államigazgatási funkciók összekeveredése is tehet arról, hogy a rendszer nem volt fenntartható. Hangsúlyozta, hogy a régiós önkormányzatok nélkül létrehozott régiós szervezetekkel a megyei önkormányzatok érdekei, valamint a területi önkormányzatiság értékei is messzemenősen sérültek.

A megbeszélésen elhangzott kérdések is rámutattak arra, hogy a 2010. évre milyen mértékben kaotikussá vált a magyarországi önkormányzati rendszer. A demokratikus felhatalmazással nem rendelkező 7 régió kialakítása és a megyék döntési jogkörének kiüresítése a területfejlesztésben, amely annak ellenére történt meg, hogy az Európai Unió ilyen döntést nem kért, illetve követelt meg Magyarországtól. A közigazgatás és az önkormányzati hatáskörök tekintetében legalább ilyen nagy a zavar. A tervezett járásokkal kapcsolatban például kérdésként merült fel a jelentéstevők részéről, hogy mennyiben lehetnek konkurenciái a megyei önkormányzatoknak. Miközben továbbra is jelen vannak a hazai sajátosságok, így a megyei jogú városok különleges helyzete, amelyet széleskörű konszenzussal kell majd rendezni. Végül az sem könnyíti meg az ideérkező szakemberek munkáját, hogy a megyei önkormányzatok működésére vonatkozó jelenlegi szabályozás csak ideiglenes - ez utóbbi, gyakran elfelejtett tényt a magyar fél nyomatékosan hangsúlyozta. Éppen ezért olyan nagy a jelentősége az Alaptörvény elfogadásának, amely megteremtette az alkotmányos kereteket és garanciákat a helyzet rendezésére.

A Kongresszus delegációja kérdéseket tett fel a megyei önkormányzatok gazdasági és működési adatairól, az egészségügyi és közoktatási intézmények működtetéséről. Különös érdeklődéssel vizsgálta a szolgáltató megye koncepcióját - kifejezésre juttatva, hogy kulcsfontosságú kérdésnek tekinthető az, hogy e tekintetben a megyei önkormányzatok képesek legyenek megfogalmazni, illetve meghatározni azt az értékteremtő képességet, amely az adott megyében élő emberek számára fontos, illetve amely kifejezi a szubszidiaritás lényegét. Szűcs Lajos leszögezte, hogy a megye még a jelenlegi átmeneti időszakban is rendelkezik a szükséges felhatalmazással és eszközökkel. Kiemelten a területfejlesztésben, a megyei területfejlesztési koncepció és stratégia megújításával, a települések terveinek és erőfeszítéseinek összefogásával és összpontosításával, majd a tervezett, programalapú területfejlesztés előkészítésében és lebonyolításában - „olyan közel az emberekhez, amennyire csak lehet". Kijelentette továbbá, hogy a rendelkezésre álló, illetve a továbbiakban várhatóan elérhető források, valamint az önkormányzatok szervezete megfelelő e feladatok elvégzésére. Felhívta a delegáció figyelmét arra, hogy az újjászervezést, s azon belül a megyei önkormányzatokat érintő döntéseket közel két év munkája, a 19 megyei önkormányzat vezetői és Orbán Viktor kormányfő együttes szándéknyilatkozata majd megállapodása, s éppen nem utolsó sorban az Országgyűlés kétharmadának egyetértése alapozta meg. Ez olyan legitimációt teremtett, amely példátlan Európában.

Az Európa Tanács 1985. október 15-én fogadta el a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. Magyarország Országgyűlése az 1993. évi 8639. számú határozatával erősítette meg; majd az egyezményt az 1997. évi XV. törvény hirdette ki.

Címkefelhő