Dr. Szűcs Lajos, részt vett Dabas város, március 15.-i ünnepségén. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján ünnepi beszédet mondott, fél kettőkor Dabason a Kossuth L. Galéria Házában.

„Bármily erővel, bármily áldozattal,    
Bár mind egy szálig elvesztek belé,
Hazát kell nektek is teremteni! 
Egy új hazát, mely szebb a réginél
És tartósabb is, kell alkotnotok.”

Tisztelt Egybegyűltek, Kedves Barátaim!

Igazabb, mint valaha, amit Petőfi elmondott nekünk. Elmondott és feladatul adott: hazát teremteni. Ez a mi felelősségünk. És mindannyian érezzük, hogy itt az idő (…) hogy szembenézzünk a felelősséggel. A felelősséggel, ami az örökségünk, és mint ilyen, az egyetlen, melyre születésünk jogán igényt tarthatunk. Nekünk ezt jelenti a 1848-as forradalom és szabadságharc. Nem azt, hogy elvesszük, ami a másé. Hanem azt, hogy megalkotjuk és felépítjük, ami közös:

A hazát.

 

 

1848-as forradalom és szabadságharc

Kedves Barátaim!

Ha a forradalomra emlékezünk, a reformkort sem felejthetjük. Emlékeznünk kell a közel 30 év szakadatlan küzdelmére. A sziklaszilárd alapra, melyen ’48 hősei megvetették a lábukat. Emlékeznünk kell arra, hogy a márciusi ifjak még meg sem születtek, mikor megkezdtük a harcot az önkényuralom ellen. A zsarnok és szolgái önhittsége ellen, akik azt hiszik, hogy a népek és nemzetek ő értük vannak. Akik úgy vélik, hogy az országok az ő játszóterük, hagymázas kísérletekhez, és minden lehetséges módon megakadályozzák egy közösség fejlődését, ha azt látják, hogy túlságosan rebellis.  Mert egyvalamire képtelenek: rábízni a döntést az ott élőkre, a helyi, szabadon választott képviselőkre. Az emberekre. A reformkor azért jelent sokat a számunkra, mert közmegegyezés övezte e gondolatot: rólunk nem lehet dönteni, nélkülünk.

A reformkor sokat jelent számunkra, mert ekkor erősödött meg a nemzeti érdek iránti elkötelezettség. Ekkor alapítottuk meg a kaszinókat, mint a polgárosodás szabad köreit. Kiálltunk a nemzeti ipar védelméért. Hidat, vasutat építettünk, és leraktuk a folyókat megzabolázó gátak alapjait. Büszkék vagyunk e küzdelmes és dicsőséges évekre. Büszkék, mert a politika volt olyan érett, mint bármely országé Európában. Büszkét, mert nem kellett szégyenkeznünk és nem kellett mások gyámságáért folyamodnunk. Emlékezzünk arra, hogy Kossuth Lajos, 1848-ban a magyar nemzet nevében követelt Alkotmányt Ausztria és Csehország számára. Tehette, mert a magyar közjog és a politika bázisa sziklaszilárd volt. Tehette, mert a vármegyék évtizedeken keresztül védőbástyái voltak az alkotmányos rendnek, és a nemzeti érdeknek.(…)

 

 

1848-ban a magyar nemzet nevében

Nem feledjük, és nem is szabad felednünk a rendi Magyarország fogyatékosságait. Hiszen nemzetünk nagyjai évtizedeken keresztül küzdöttek az elmaradottság, a jobbágyság, és a kiváltságok ellen. Felemelték szavukat a törvény előtti egyenlőség és közteherviselés érdekében, és szembenéztek a súlyos társadalmi feszültséggel. De mindenekelőtt tisztában voltak azzal, hogy csak az a jog, és az önkormányzat sziklaszilárd bázisán lehet megvalósítani a nép képviseletét, és tenni a közjó, a haladás érdekében. Mert nincs az a felülről erőszakolt, népnevelő kísérletezgetés, amit valaha is támogatott volna közakarat, és egyetértés. 

Tisztelt Egybegyűltek, Kedves Barátaim!

Százak és ezrek hite, hétköznapi hőseink és országos nagyjaink, Széchenyi, Wesselényi, Kölcsei, Deák és Lovassy tettei álltak a márciusi ifjak mögött. Hosszú évek küzdelme alapozta meg az általános egyetértést, mely csodákat vitt véghez. Együtt mondtuk ki, hogy elég az önkényből, és elég az elnyomásból! Nem szabad elfelejtenünk, hogy 1848. március 15.-ére beérett az egység. Az évek alatt megalapozott és egyöntetűvé vált egység. 1848 tavaszán a magyar nemzet állt ki a 12 pontban megfogalmazott követelések mellett. Amikor a pozsonyi országgyűlésben és a pesti utcán egyszerre és együtt kiáltottuk hangosan:

Igen!

Itt az idő, most vagy soha!  

Köszönöm, hogy meghallgattak!

 

 

Dr. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke

 

Dr. Szűcs Lajos Hírportál