Csak együtt lehetünk sikeresek
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 2012. január 1-től hatályos rendelkezései szerint Pest Megye Önkormányzatának kell kidolgoznia a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, fejlesztési programját és az egyes alprogramokat. 2012. november 30-án Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyta a koncepció első kötetét képező helyzetfeltárást. A tervezés során beérkezett észrevételek figyelembe vételével elkészült a területfejlesztési koncepció célrendszere, amely a koncepció második kötetét képezi.
A párbeszéd és a partnerség erősítése, valamint az egyes térségi programok előkészítése érdekében Pest Megye Önkormányzata az érintett kistérségekkel együtt, térségi fórumokat szervez.
A fórumok célja, hogy a koncepcióban megfogalmazott fejlesztési irányokat, továbbá az egyes térségek és ágazatok lehetőséget megvitatva, az érintettekkel közösen készüljön javaslat a következő évtized hazai és uniós forrásokból megvalósítható fejlesztési programjaira. A május és június hónapokban szervezett fórumok között az első eseményre Aszódon került sor május 2-án.
",,Csak együtt lehetünk sikeresek" - emelte ki megnyitó beszédében dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Önkormányzatának elnöke, amikor összefoglalta a megyei fejlesztési koncepció megalkotásának mérföldköveit és alapelveit. A 2007 és 2013 közötti fejlesztési időszak tapasztalatait értékelve rámutatott, hogy a változás, a cselekvés lehetőségét csak az teremti meg, ha 2014-20 fejlesztési programjaiban megszűnik a települések és térségek közötti céltalan versengés és olyan programok készülnek, amelyek az egyes térségek adottságaira építenek, és összehangolják az egyes települések törekvéseit, a közszféra és a vállalkozások beruházásait. Ezért fontos, hogy a helyi közösségek - önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek és tudásközpontok - részt vegyenek a tervezésben.
Kuszák Miklós dr. Szűcs Lajos,
Kuszák Miklós, a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője, a megyei koncepciót bemutató előadásában ezt a megállapítást azzal egészítette ki, hogy Pest megye egyedi sajátosságai miatt a megyei és az egyes területi programok kidolgozása is összetett feladat. A megye sokszínűsége az egész országot leképezi a gazdaságban, a táji adottságokban és a társadalomban. A megye azonban nem használja ki ezeket az adottságokat a kellő hatékonysággal, így azokat a feldolgozóipari, technológiai és innovációs, valamint mezőgazdasági kapacitásokat sem, amelyek az egyes térségek növekedésének voltak, vagy lehetnek a jövőben a motorjai. A koncepció ismertetve kiemelte, hogy Pest megye Budapesttel és a környező nagyvárosokkal együtt egy olyan metropolisztérség része, amelynek versenyképessége meghatározza a nemzetgazdaság sikerét, teljesítményét. Ez a siker azonban elképzelhetetlen a megye nélkül, pusztán a rekreáció és a turizmus fejlesztésével.
A vállalkozások száma és összetétele, egyes ágazatok (gyógyszeripar, infokommunikációs ipar, gépgyártás) versenyképessége, és az egyes hightech pólusok, innovációs vállalkozási övezetek megkerülhetetlenek a munkahelyteremtésben, a növekedési fordulat végrehajtásában.
A fórumon elhangzott az is, hogy ez a versenyképességi fordulat, a ",,Gazdaság dinamizálása", mint átfogó cél csak a területi kohézióval együtt valósítható meg, akkor, ha a megye minden térségben hatékonyan használja fel az erőforrásait, így a Veresegyház-Gödöllő hightech pólusban éppúgy, mint a Galga-mentén, és az Aszódi kistérségben. A koncepció ezt az alapelvet két módon támogatja: az átfogó célok között a társadalom, valamint a térszerkezet átfogó megújítása, mint célkitűzés megfogalmazásával; másrészt a stratégiai célok között kifejezetten területi alapú programokra is javaslatot tesz, a helyi adottságoknak megfelelően.
A Gödöllői kistérség például nagy hatékonysággal képes növekedésre ",,fordítani" az innovációt, beleértve a helyi és a fővárosi kutatásfejlesztést. Jelenleg azonban nem használja ki maradéktalanul a kisméretű vállalkozások növekedési lehetőségeit. Az innováció további hasznosításával és a klaszterek révén elérhető termelékenységnövekedés is elmarad a lehetségestől, a vállalkozások nagyobb része pedig nem képes hasznosítani az innováció közelségéből ",,átcsorduló" tudást. A koncepció ezért feladatnak tekinteti a térségben a technológia és a tudás adaptálásának gyorsítását, a versenyszféra szervezet-fejlesztési, képzési és marketingkiadásainak emelését, a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások, egyetemek és intézmények közötti stratégiai partnerségek fejlesztése, a jelenlegi (kiterjedt) kapcsolat-rendszer elmélyítését, a tudástranszfer erősítését, és az innováció és az innovációs menedzsment szempontjából fontos humán erőforrás bővítését. Beleértve az innováció területi intézményrendszerének erősítését, a régió-specifikus tudásbázis és a szolgáltatások bővítését is (például területi jelentőséggel bíró kísérleti projektek alkalmazását (",,living laboratory")).
Aszód térsége (illetve a Galga-mente egésze) komoly kihívásokkal néz szembe. Korábban meghatározó tevékenységek - így a mezőgazdasági kertkultúrák és általában a főváros lakosainak élelmiszerellátása - jelentős mértékben visszaszorultak. A turizmus és a kulturális ipar kapacitásai, attrakciói elmaradnak a kívánatostól (pl. az Aszódi és Turai kastélyok), míg az ezredfordulón megindult feldolgozóipar bővülése megtorpant, visszafordult.
Mégis, van lehetőség a cselekvésre. A rendelkezésre álló termőföldek minősége, valamint a terület elhelyezkedése alapján van értelme a piacok ",,visszaszerzésére" irányuló stratégiának, azaz a magas hozzáadott értékű mezőgazdasági termelés, valamint a nagykereskedelmi pozíciók, és a kiskereskedelmi piac, értékesítési csatornák újragondolásának. A változó körülményeknek megfelelően egy új vidékfejlesztési modell keretei között, az egyes települések terveit összehangolva, és olyan helyi gazdaságra építve, amely a helyi értékteremtést több lábra állítja, az ipar, a zöldenergetika, a turizmus és egyéb szolgáltatások komplex fejlesztésével, a vállalkozási hajlandóság ösztönzésével. Valamint olyan megyei szintű befektetés-ösztönzéssel, amely a helyi adottságokra építve képes fejleszteni a térségben már előzményekkel bíró, jelenlévő, ",,logisztika-intenzív" feldolgozóipart, a jó adottságokkal bíró ipari területeket.
A fórumon egyetértés alakult ki a résztvevők között számos kérdésben. Például abban, hogy a megye népességének növekedése nem csak előny, de az önkormányzatok számára hátrány is, mivel az infrastruktúra és az intézmények fejlesztése folyamatosan elmarad az igényektől. Ugyancsak konszenzus övezte a megállapítást, hogy a térségi agrárium és élelmiszeripar piacveszése jelentős és tartós, amely csak integrált módon, a kereskedelmi és logisztikai szolgáltatásokra kiterjedő fejlesztésekkel fordítható vissza, valamint a LEADER programok újragondolásával. Általános helyesléssel találkozott a térségi együttműködés és koordináció erősítésének, a helyi fejlesztések közötti összhang megteremtésének megyei szándéka.
Elhangzott a fórumon, hogy az Aszódi kistérségben olyan szolgáltató központok - például nagykereskedelmi elosztó piac - működnek, amelyekben van fejlődési lehetőség. Veresegyháza és Gödöllő esetében az innováció, illetve a piacorientált fejlesztésekben jelentős aktivitás figyelhető meg. A résztvevők rámutattak arra, hogy van lehetőség a kitörésre, azonban ahhoz valódi, mélyreható változáshoz, elsősorban a jelenleginél lényegesen nagyobb rugalmasságra van szükség. Legyen szó az ipari termelésből származó hulladék-hő, vagy a települési zöldhulladék további hasznosítását lehetővé tévő helyi megoldások támogathatóságáról. Ez vonatkozik a biogáz hasznosítására vagy olyan komplex kezdeményezések támogatására, mint a táji, ökológiai adottság kihasználása, a technológia-fejlesztés, valamint a szaktanácsadás, és a képzés, marketing feladatai.
A fórumon elhangzottak alapján megállapítható, hogy a következő fejlesztési időszak egyik kritikus területe lesz a térségi és a települési közúthálózat rendkívül rossz állapota. A közutak állapota, valamint a mikro-logisztikai rendszerek fejletlensége igen jelentős anyagi kárt, költségterhet és hatékonysági problémát okoz a mezőgazdaságban és az iparban.
