Egy minapi döntés alapján az Ecseri Lakodalmas bekerült a megyei értéktárba. Nagy öröm ez számomra, hiszen ezer szállal kötődöm Pest megyéhez, s minden büszkeségre okot adó fejlemény megdobogtatja a szívemet - mondta Dr. Szűcs Lajos, Ecser országgyűlési képviselője.

Tudjuk, a község nevének említésekor mindenkinek az „Ecseri lakodalmas" jut eszébe.  Jólesik böngészni a faluvezetés által összeállított ajánlást, amely aláhúzza: Ecser leghíresebb néphagyománya a háromnapos lakodalmas, melyet a hagyománytisztelő ecseriek ma is az elődeiktől örököltek alapján igyekeznek megtartani. Ezekre a néphagyományokra lett figyelmes a 20. század negyvenes éveiben Rábai Miklós, aki ecseri gyűjtéseire alapozva koreografálta meg a világhíressé vált Ecseri Lakodalmast. A lakodalmas nyersanyaga ecseri dallamokból és táncokból áll, melyet a Rábai-koreográfiában az akkori folklórirányzatnak megfelelően az Állami Népi Együttes mutatott be. Zeneszerzők: J. Brahms, Daróci Bárdos Tamás, Gulyás László, Kocsár Miklós, Kodály Zoltán, Maros Rudolf, Radics Ferenc.

 

 

Ecseri lakodalmas (1952) - Állami Népi Együttes

 

 

Az általam is többször megcsodált Ecseri Zöld Koszorú Néptáncegyüttes előadásában látható tánckoreográfiában megtalálható a vendégek hívogatásának szokása, a menyasszony öltöztetés, kikérés, búcsúztatás, az esküvői koszorúzás hagyománya, a kelengyehordás, valamint a menyasszony-és menyecsketánc. Az ajánlás írja, hogy az „Ecseri Lakodalmas" megléte a XVIII. századig vezethető vissza, de a XX. század közepén Rábai Miklós által elkészített koreográfia alapján a Magyar Állami Népi együttes által vált nemzetközileg is ismertté. Mára több feldolgozása létezik, és évente előadások sokasága mutatja be mind Magyarországon mind külföldön.

 

"Az Ecseri Lakodalmas bekerült a megyei értéktárba. Nagy öröm ez számomra, hiszen ezer szállal kötődöm Pest megyéhez" - mondta Dr. Szűcs Lajos, Ecser országgyűlési képviselője 

 

Aszódi Csaba András, a jeles falukutató így fogalmaz: „Akik még sohasem jártak a Budapest közvetlen délkeleti szomszédságában fekvő településen, Ecseren, egyvalamit biztosan azok is tudnak a községről. Ha azt hallják, „Ecseri lakodalmas", erről kavargó sokszoknyás forgatag, roskadásig terített asztalok, színes-ízes dalok, táncok és népviselet jut az eszükbe. Ahhoz, hogy megértsük mi is tette ilyen híressé ezt a hagyományt több száz évet kell visszaforgatnunk az idő kerekén. A 18. században Ecseren megtelepedő családok Felvidékről hozott hagyományaikat hűen őrizték és adták tovább nemzedékről nemzedékre. Az ecseriek már a 19. század folyamán kitűntek gazdagon díszített népviseletükkel és paraszti kultúrájukkal a környező települések közül. A lakodalmas (…) szerves részét képezi az ünnepi népviselet, a lakodalmi örömkalács és örömfa.”

Egy szó, mint száz: gratulálok az Ecserieknek!

Dr. Szűcs Lajos, Ecser országgyűlési képviselője

 

Az írás a Cserfa júliusi számában is olvasható