A feladatunk új, de a felelősségünk megmaradt
Pest megye elmúlt ezer éve utat mutat: Közösségeinek sokszínűsége lehet a motorja - megannyi forró pontja - a fejlődésnek; a fenntartható fejlődésnek, a szellemi, lelki és természeti értékek megőrzésén alapuló megújulásnak, az állandó alkalmazkodásnak, a jövő reményének.
Ez sokszínűség megkülönböztető erővel bír, méghozzá olyan erővel, amely a nagyvilág bármely térségével összemérhető teljesítményre képes, illetve ösztönöz minden itt élő embert, minden itt működő vállalkozást és minden itt elindított kezdeményezést.
Nem az anyagi háttér, és nem is az ércek, ásványok - hanem az emberi találékonyság ennek az erőnek a forrása.
Illyés Gyula így mondta: „a szél kihívására a fa, gyökereivel válaszol". Pest megye közösségei nem csak mondják, de értik is, hogy mit jelentenek ezek a szavak. Ezért versenyképesek ebben az egyre kisebb, és zajosabb világban - és ez Pest megye identitásának a lényege. Ami összekapcsol minket. Az egyedi, különleges közösségek sokszínűsége - melyek együtt, egységben egy olyan kulturális, társadalmi és gazdasági szövetet alkotnak, amely minden más vidéktől megkülönbözteti ezt a megyét.
Aki meg akarja ismerni e vidék múltját és jövőjét, annak e ténnyel tisztában kell lennie. S aki valóban meg akarja érteni azt, hogy mit tehet Pest Megye Önkormányzata, most, hogy a területfejlesztés lesz a legfontosabb feladata, annak szükségszerűen el kell fogadnia a tényt, hogy legfontosabb célkitűzéseink lényege és értelme változatlan: össze kell fogni, meg kell szervezni, és egységes programmá kell formálni a tehetséget, a kezdeményezéseket, az egyes közösségeken túlmutató ügyeket.
Olyan döntéseket kell meghozni, amit eddig a területfejlesztésben nem vállaltak fel, mert nem volt rá lehetőség, jogkör, vagy éppen akarat.
Márpedig a megye gazdasági és társadalmi fejlődését, tehát az egyes közösségek, az itt élő emberek, gyarapodását csak így, tehát a rendelkezésre álló eszközök gazdaságos, hatékony és hatásos alkalmazásával lehet elősegíteni - az idei évtől ez a megyei önkormányzatok elsőszámú felelőssége.
Kijelenthetjük, hogy ma, Magyarországon, nincs olyan ember, aki vitatná, hogy az önkormányzati rendszer, valamint az állami feladatok ellátásnak és finanszírozásának rendszerét teljes mértékben újra kell szervezni. A változás szükségszerű, mert a húsz évvel ezelőtt kialakított önkormányzati struktúra és a területi ellátások rendje mindenképpen korrekcióra szorul; és most kell megtennünk, mert a 2002 és 2010 között meghozott szakmai és pénzügyi döntések következményeképpen a rendszer olyan jóvátehetetlen károkat szenvedett, ami elkerülhetetlenné tette az azonnali, átfogó és mindenre kiterjedő cselekvést - a jövőt szolgáló döntések meghozatalát.
Nem lehet - nem szabad - elfelejteni, hogy az iskoláktól, a gyermekvédelemtől, az egészségügyi intézményektől és a szociális otthonoktól 800 Mrd forintot vett el az akkori kormányzat. 2006 és 2010 között csak Pest megyében 15 Mrd forintot vontak ki az ellátórendszerből, így végül a rendelkezésre álló valamennyi források már az iskolák, a nevelőszülői hálózat és a szociális otthonok működésével kapcsolatos legalapvetőbb kiadásokra sem nyújtottak fedezetet.
Annak ellenére nem, hogy 2006 és 2010 között, a kötelezően előírt bérnövekedés, és kiadásnövekedés, valamint az infláció hatását is alapul véve, mindösszesen, mintegy 18 Mrd forint megtakarítást eredményeztek Pest Megye Önkormányzata kiadáscsökkentő intézkedései.
A megyei önkormányzatok, az itt dolgozó köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók tízezreinek közös eredménye, és az őket támogató helyi civil közösségek közös sikere, hogy a rendkívül nehéz körülmények ellenére sikerült fenntartani az intézmények működőképességét, és senki nem kényszerült az iskolák és az otthonok bezárására.
Minden itt élő ember nevében köszönjük nekik ezt a sikert, és az elért eredményeket!
A megyei önkormányzatok adósságának konszolidációja, önmagában, nem jelentett volna valódi megoldást. Ez az egyik ok, amiért az Országgyűlés úgy döntött, hogy az állam felelősségét a jövőben közvetlenül fogja gyakorolni. A döntés azonban túlmutat a megyei önkormányzatok helyzetének rendezésén, mert alapvető célkitűzése ennél sokkal több: megteremteni egy olyan rendszert, amely az állami által nyújtott ellátásokat és szolgáltatásokat minden Magyarországon élő ember számára azonos módon és minőségben garantálja.
Az idő dönti el, hogy a most formálódó rendszer milyen esetleges korrekciókra szorul. Bizonyosan lesz ilyen, hiszen hasonló léptékű változtatásra, az állam és az önkormányzati rendszer alapjait is érintő újjászervezésre, már évtizedek óta nem került sor - ha szükséges, akkor a döntések meg fognak születni. Ami a jelent és a tényeket illeti: az önkormányzati rendszer és az állami feladatellátás újraszervezésével kapcsolatban egyetlen politikai erő sem tett le olyan alternatív javaslatot - átfogó és szakszerűen kidolgozott stratégiát -, amely választ adna a legfontosabb kérdésekre, netán megoldást nyújtana a közszolgáltatások megszervezésének hatékony, átlátható és fenntartható működésének alapelveire, szerkezetére és működésére.
Ezért kijelenthető, hogy az önkormányzati rendszer újjászervezésének tartalmát és irányát tekintve széleskörű az egyetértés.
Orbán Viktor miniszterelnök, Szűcs Lajos, a MÖOSZ elnöke forrás: MTI
Jelenleg is zajlik a megyei önkormányzatok feladatainak átadása a megyei kormányhivatalok (és a GYEMSZI) felé. Az érvényes törvények és rendeletek értelmében a megyei önkormányzatoknak részletes, minden ingó és ingatlan vagyonelemre, folyamatban lévő ügyre, szerződésre; illetve intézményre, gazdasági társaságokra és alapítványokra, továbbá foglalkoztatottakra kiterjedő megállapodást kell kötnie az átvevő szervekkel, így a megyei kormányhivatalokkal és a GYEMSZI-vel. Mivel pedig az Országgyűlés nem csak az intézmények átvételéről hozta meg a közös jövőnket meghatározó döntéseket, így a megyei önkormányzatoknak nem csak a feladatok átadásáról kell gondoskodni, hanem meg kell kezdeni a felkészülést az új feladatokra, a területfejlesztésre.
Az Országgyűlés úgy határozott, hogy a közösségek fejlődését érintő kérdésekben felszámolja a párhuzamosságokat, a felesleges döntési és tervezési szinteket, a valódi párbeszédet látszategyeztetésekkel helyettesítő fórumokat; hogy megteremti egy teljesen új - rugalmas, összpontosított és összetartó - partnerségi rendszer alapjait, illetve kereteit.
Ebben az új rendszerben a megyei önkormányzatok, Magyarország területi önkormányzatiságának évezredes pillérei, kulcsfontosságú szerepet fognak betölteni. 2012-ben a területi önkormányzatok végre valódi lehetőséget és tényleges felhatalmazást kapnak az önálló tervezéshez, a helyi közösségek jövőképének, társadalmi és gazdasági stratégiájának megalkotásához. Amelynek legkésőbb 2014-re, az EU következő költségvetési ciklusára el kell készülnie, mégpedig elkerülhetetlenül, mert ha még egy hétéves időszak lehetőségét elszalasztjuk, akkor azzal Magyarország felzárkózását, a hátrányos helyzetű közösségek felzárkózásának lehetőségét szalasztjuk el egyszer és mindenkorra.
A feladatunk tehát új, de a felelősségünk ugyanaz. Következetes, a szakmai kvalitást és a gazdaságos működés prioritásait szem előtt tartó munkánkkal most nem az iskolák, a szociális otthonok, a területi gyermekvédelem, vagy éppen a szakrendelők intézményein keresztül leszünk hatással a közösségek, a családok a magyar emberek sorsára, hanem közvetlenül, a közös jövőképünk, a területfejlesztési koncepció, Pest megye egyedi, megkülönböztető erővel bíró sajátosságaira, valós társadalmi és gazdasági jellemzőire alapozott stratégia megalkotásával. Mégpedig azzal a sziklaszilárd szándékkal, hogy összefogjuk és összpontosítsuk mindazt az erőt és tehetséget, ami az itt élő emberek sajátja. Ezt fogjuk tenni.
Budapest, 2012. január
Szűcs Lajos
elnök
forrás:pestmegye.hu