Csévharaszt

A község területén valaha 2 település is létezett, közülük az egyik, „Pótharaszt”, a másik település „Csév” volt, vélhetően a Csévi családi névből. 1951-ben kapta meg mai nevét. Lakosainak száma ma közel 1 930 fő. A község földrajzi elhelyezkedéséből adódóan nagy Budapest vonzereje a munkalehetőségek, a tanulás, a szórakozás területén. A munkaképes lakosság 60%-a a fővárosban, 38%-uk helyben illetve a környező településeken dolgozik. Csévharaszt közigazgatási területe közel 50 km2. A 143 hektáros belterületet szinte teljesen erdő övezi. A 105 hektáros ősborókás, mely tölgyes, nyáras foltjaival, gyepjeivel, aljnövény-zetével együtt kellemes látnivaló, 1939 óta természetvédelmi terület. Az 1990 – es évek után a közösség jelentős fejlődésen ment keresztül, melynek köszönhetően mára teljes infrastruktúrával büszkélkedhet.

* * *

Dabas

A mai Dabas város Gyón, Dabasi - Szőlő, Sári és Sári – Besnyő településrészek egyesülésével jött létre. Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai, valamint az Alföld találkozási pontjain terül el, természeti környezete sajátos a tőzegerdők és ősturjánok ritka növényvilága miatt. A megye legnagyobb települése 15 500 fővel. Épített környezetének meghatározó elemei a 19. században épült nemesi lakóházak, melyek miatt méltán a kúriák városának is nevezik. Különlegessége továbbá, hogy településszerkezete révén Európa leghosszabb főutcájával büszkélkedik.
A város folyamatosan fejlődik mind infrastrukturálisan, mind gazdaságilag. Az önkormányzat nagy figyelmet fordít az egészséges, környezettudatos életmód közvetítésére, így nagy hangsúlyt fektet a kerékpárút – hálózat fejlesztésére, bővítésére, ami a turizmus szempontjából sem elhanyagolható.

* * *

Hernád

A település történelmét 1388. augusztus 7-től tartjuk számon, mert ezen a napon említi először községünket - Hernad néven - egy oklevél, amely egy birtokper kapcsán született ítéletről íródott. A közösség népességének száma 4 100 fő. Hernád lakói aktív közösségi életét bizonyítják, a településen működő civil szervezetek, mint például: Hernád Hungary Motoros Civil HSE, Hernádi Úszóklub, Nagycsaládosok Hernádi Egyesülete, Samba TáncSport Egyesület.

* * *

Inárcs

Inárcs csendes, de modern falu Budapestről délre, húszpercnyi autóútra található. A helységnév -személynévi áttétellel- egy magyarok körében is használatos, „előkelő származású ember” jelentésű ótörök szóból származik.
A község népessége folyamatosan nő, mely-földrajzi helyzete és jó közlekedési adottságai mellett-főképp telekkínálatának, kedvező telek-és ingatlanáraknak, a fővárosi munkaerő-piac közelségének és a jó ellátásnak köszönhető. Népességének száma 4 460 főre tehető. Inárcs kedvező lehetőségeket kínál a befektetőknek is. Az autópálya mentén számos terület alkalmas ipari parkok, logisztikai központok és feldolgozóüzemek alapítására. Rendezett, biztonságos község. Saját és közvetlen környékének lehetőségeivel élhető, emberi közeget kínál lakosainak és a vállalkozóknak, egyúttal a 21. század követelményeinek és elvárásainak is megfelel.

* * *

Kakucs

Az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Inárcs és Újhartyán között található az M5 autópálya közelében. Területén halad át a mélyebben fekvő dél-délkeleti részek belvizeit elvezető Duna-völgyi főcsatorna. Kakucs legrégibb írásos említése 1456-ból való. Ebben az oklevélben, mint pusztát, "Kakuch" alakban írták. Kakucs lakóinak száma ma közel 2 730 fő.   A község 2180 hektáros területének felszínét egyrészt beerdősített kötött futóhomok borítja, nyugat-délnyugati felén pedig nedvesebb, jobb minőségű mezőségi és réti talajfélék találhatók. Határának PótharasztŹpuszta felőli peremén kellemes kirándulóhelyek terülnek el.

* * *

Nyáregyháza

A község nevének "Nyár" előtagja egykori nyárfás helyre utal, melyhez az "egyháza" utótag akkor járulhatott hozzá, amikor a falu elpusztult, és csak templomának romjai maradtak meg. Helytörténeti kutatások szerint a Nyáry család, amelynek neve összefonódik a község történelmével, már az 1300-as évek első felében tekintélyes birtokkal rendelkezett Nyáregyházán, ill. az akkor "Nyár"-nak nevezett birtokon. A rendszerváltás után létrejött új önkormányzati struktúrában Nyáregyháza is a függetlenség útjára lépett, ugyanakkor továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a környező településekkel. Mivel a településen az elmúlt évtizedekben jelentősebb ipartelepítés nem történt, a rendszerváltás sem a gazdaság, sem a foglalkoztatás területén nem járt drasztikus változással. A legtöbben továbbra is a fővárosi munkahelyükre ingáznak naponta, a helyben dolgozók leginkább mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytatnak. A település lakosainak száma ma 3 870 főre tehető.

* * *

Ócsa

Ócsa város a Duna-Tisza közén fekszik a Duna-Tisza közi homokhátság és az Ős-Duna egykori medrében visszamaradt úgynevezett turjánok határán. A turjánok vízi élővilága gazdagítja a tájat, a felszínét fedő löszréteg alá vájt borospincéi a népi építész egyedülálló különlegességeinek számítanak. A település lakosainak száma 8 500 fő. A város kiemelkedő nevezetességei közé sorolhatóak a Református Műemlék Templom, amely Europa Nostra- díjjal büszkélkedhet, valamint az Ócsai Tájvédelmi Körzet, amely mély fekvésű láprétekben és láperdőkben gazdag vidék növény- és állatvilágát, tájképét és kultúrtörténeti értékeit hivatott őrizni. A város infrastrukturálisan folyamatosan fejlődik, színes programokkal várja az oda látogatókat a turisztikai látványosságok mellet.

* * *

Örkény

Örkény város 4 978 lakosú település Pest megyében, a megye déli részén szinte összekötő kapocs Bács-Kiskun megyével. A település mindig a térség vonzásközpontja volt. Belőle alakult meg 1949-ben Táborfalva. Örkény Takarékszövetkezete a térség meghatározó pénzügyi vállalkozása, Kecskeméttől Felsőpakonyig valamennyi településen működtet kirendeltséget. A Szabadidő Központban szervezik a térség kulturális életét, így többek között meghatározó a Karéj Művészeti Fesztivál, a Szabad Művészeti Szalon és kiállításai. Az utóbbi évtizedben számos egyesület és civil szerveződés alakult. A sportegyesület több száz tagot számlál. Örkény az elmúlt évtizedben látványosan fejlődött a térség kiemelkedő településévé.  Teljes körű az infrastruktúra, a leendő városi központ kialakítása is ennek szellemében történik. Az M5-ös autópálya bevonása az országos matricás hálózatba új befektetőket vonzana, számukra a terület biztosított, a városnak megvan az esélye új vállalkozások befogadására. Jó példa erre a most készülő gokartpálya, amely a tervek szerint Európai-bajnokság lebonyolítására is alkalmas lesz.

* * *

Pilis

Pilis város földrajzi elhelyezkedése szerint, Pest megye szívében, Budapesttől 46, a Ferihegyi repülőtértől mindössze 26 kilométerre fekszik a 4. sz. főút mellett. Jelenleg 11 526 állandó lakosú kisváros, mely a régió egyik leggyorsabban növekvő települése. A település történelmi hagyományokban gazdag. Elég, ha csak az 1770-es években épült Beleznay-kastélyra gondolunk, melynek neves vendége Kármán József itt írta "Fanni hagyományai" c. regényét. Itt látható az ország második legnagyobb evangélikus gyülekezetének gyönyörű temploma, mely késő barokk stílusban épült. Természeti értékekben gazdag a várost körülölelő táj, ezek közül is kiemelkedik a védett Gerje-patak és forrásvidéke, a mellette elhelyezkedő emlékpark, Pilis legrégibb épületének, a Szentlélek templomnak állítva emléket. Itt csendes tisztások, a kis tavak menti ösvények mellett megbúvó padok és tűzrakó helyek várják a kirándulni, pihenni, kikapcsolódásra vágyó családokat, baráti társaságokat. A város kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kényelmes megoldást kínál a lakosoknak a háztartásokban keletkező szelektív csomagolási hulladékok elhelyezésére.

* * *

Pusztavacs

A település az 5-ös és a 4-es számú főutak között, az E5-ös autópályától 5 km-re fekszik. Budapesttől 50 km, míg Kecskeméttől 40 km választja el. Pusztavacs lakosainak száma közel 1 440 főre tehető. A falu szerkezete szabályos, főutcára derékszögben, egymással párhuzamos utcákból áll. A főutca vége körtérben és szépen karbantartott parkban végződik. A tér külső szélén helyezkednek el a község életének alapvető intézményei, szolgáltató egységei. A település egyik legszebb és legértékesebb épülete a Coburg kastély, mely a park mellett helyezkedik el. A faluhoz három lakott terület rész is kapcsolódik: a honvédségi laktanya mellett található lakótelep, Rákóczi telep és Csett-major. A település ipari tevékenysége az erdőműveléshez kapcsolódó fűrészipari vállalkozásokhoz fűződik. Jelenleg hat vállalkozás tevékenykedik e körön belül. A sportélet fő színtere a Pusztavacsi Sport Egyesület. Ennek keretén belül a futball az a sportág, amely a legtöbb ember számára helyben biztosítja a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét.

* * *

Tatárszentgyörgy

Tatárszentgyörgy Pest megye legdélebbi települése, a megye egyik legperifériálisabb pontján terül el. Legrégebbi régészeti leletei a bronzkorhoz köthetők. A települést mai nevén 1507-ben közlik először a források. A falu a 15 éves háború során elnéptelenedett újratelepítése fokozatosan ment végbe a XVIII. század végéig. Tatárszentgyörgy lakossága közel 2 000 fő.  A falu határában magyar és nemzetközi lőtér van, ahol a mai napig tartanak gyakorlatokat erre az időszakra a lakók figyelmét a falu közepén elhelyezett piros gömb hívja fel. A településről érdemes kilátogatni Sarlóspusztáig, ahol hamisítatlan kiskunsági hangulat várja a látogatókat, hiszen hazánk egyik legszebb táján, a Kiskunsági Nemzeti Parkban található.

* * *

Táborfalva

Táborfalva teljes bemutatásához ismerni kell a szomszédos Örkény történelmét is, hiszen az első dokumentumok együtt említik ezt a területet. A település 1949-ben nyerte el először önállóságát s kapta a Táborfalva nevet. 1889-ben épült meg a Budapest-Lajosmizse vasútvonal, amely a mai napig meghatározó a közösség közlekedésének szempontjából. 1990-től kiépültek az itt élők kényelmét szolgáló létesítmények, szolgáltatások. A közösség lakóinak száma 3 510 fő.  A település aktív közösségi életét bizonyítja a Vadásztársaság, a Horgászegyesület és a sportéletet biztosító Táborfalva KSE működése.

* * *

Újhartyán

Újhartyán a Pilis-alpári homokhát észak-nyugati peremén, az ország földrajzi közepén fekszik Pest megyében. Fejlett közúti hálózatának köszönhetően Újhartyán Budapestről, a Ferihegyi repülőtérről és Kecskemétről egyaránt 15-20 perc alatt érhető el gépkocsival. Újhartyán község Pest megye legősibb települései közé tartozik. Nevének első szótagja - Új… - is sejteti, hogy helyén a középkorban is falu volt Hartyán néven. Újhartyán rendezettségében, tisztaságában, szép házaival, párhuzamosan futó utcasoraival egymaga is önálló látvány, a faluban először járó idegen sosem állja meg szó nélkül. Lakosainak száma közel 2 800 fő. Mostani képe: modern, új emeletes házak vegyülnek a hetvenes években épült L alakú cserepes vagy manzárd tetős házakkal. Ezek közé szépen illeszkedik a Fő utcán található egyetlen műemlék jellegű épület, a katolikus templom. A falu mindig is a sváb hagyományoknak megfelelően élt. Német nemzetiségi kultúráját, szokásait a mai napig őrzi.
 

* * *

Újlengyel

A község településtörténete a bronzkorra nyúlik vissza.  Két nagy forgalmú autóút – a közeli M5-ös és a távolabbi 4.sz. – között elterülő község könnyen elérhető közvetlen fővárosi autóbuszjárattal és a pilisi elektromos vasúttal is. Újlengyel lakosainak száma közel 1 730 fő. Határában terül el a pótharaszti borókás védett erdő és a középkori mezőváros templomának romja. Erdős, ligetes, szép környezetéért érdemes felkeresni a csendes, rendezett községet.
A község fejlődése folyamatos, minden szükséges közintézménnyel rendelkezik. Egyre több a beköltöző, így a népesség létszáma folyamatosan gyarapszik.

* * *

Vasad

Vasad község Pest megye középső részén, a Közép-Magyarországi Régióban, a Duna-Tisza közti hátság északi részén helyezkedik el. A község lakónak száma 1 750 fő. A futóhomok borította sík felszínt csak néhány helyen teszi változatossá egy-egy homok halom, melyeket a helyiek rendre „hegyként” aposztrofálnak. A község külterületének jelentős részét fenyő-, nyár- és akácerdő borítja, a fák között pedig tanyák sokasága búvik meg. Ma már a porták jelentős részét a nagyvárosi zaj elől menekülő fővárosiak birtokolják. A Vasadon termelt burgonyát, répát, kisdinnyét, káposztát a budapesti piacokon ma is könnyű értékesíteni. Ennek megfelelően a falu mindig jómódúnak számított, a lakosságnak relatíve magas életszínvonala. A gazdasági vállalkozások száma egyre növekszik, köszönhetően a jó infrastrukturális viszonyoknak.