A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy az agglomerációs törvényben nem települési térségbe sorolt, de jogszerűen elfogadott településszerkezeti tervben beépítésre szánt területeként meghatározott területek területrendezési hatósági eljárás lefolytatása nélkül is beépítésre szánt területekként tekinthetők legyenek. Ez költség és időtakarékos megoldás, és a településrendezési eszközök egyeztetési és elfogadási eljárásának egyszerűsítéséhez vezet.

A módosítás lehetővé teszi azt, hogy a Budapesti Agglomerációban fekvő települések önkormányzatai a vonatkozó jogszabályok szerint 2015. december 31-ig a Törvénnyel összhangba hozandó településrendezési eszközeiket – területrendezési hatósági eljárás lefolytatása nélkül – elkészíthessék a hatályban lévő, korábban jogszerűen elfogadott településrendezési eszközeikben kijelölt beépítésre szánt területek figyelembe vételével.  

Az érintett települések az önkormányzat és a tervezők hibáján kívül kerültek abba a helyzetbe, hogy külön eljárásban kénytelenek kezdeményezni és finanszírozni a megfelelőségről szóló hatósági eljárás lefolytatását. Az összhangigazolást szolgáló területrendezési hatósági eljárás lebonyolításának minimális időigénye 4 hónap, költségigénye (tervezési díja) településenként átlagosan 700.000.-Ft+ÁFA, melyet az államigazgatás által elvégzendő feladatok többletköltsége terhel.

Tekintettel arra, hogy az agglomerációban érintett 80 Pest megyei településből 2014. év végéig még csak néhány település fogadta el a megváltozott jogszabályi előírások figyelembe vételével új településrendezési eszközeit, a javasolt módosítással jelentős idő és költség takarítható meg. A külön eljárás lefolytatásához szükséges minimum 4 hónap elmaradása esélyt ad arra, hogy az elkészülő településrendezési tervek legkésőbb 2016. június 31-ig jóváhagyhatók legyenek, így – a területfelhasználás jogszerűsége és a települési érdekekkel való összhangja vonatkozásában – megfelelő alap álljon rendelkezésre a BATrT törvény következő – 2016 második felében minisztériumi előterjesztésre tervezett – módosításához.

 

 

Szűcs Lajos  fideszes országgyűlési képviselő is felszólalt a Parlamentben

 

Szűcs Lajos parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, azt mondta, "hogy a budapesti agglomeráció további fejlődése érdekében szükséges, hogy a még 2011-es törvény elfogadása előtt elfogadott településrendezési eszközben beépítésre szánt területként meghatározott területek területrendezési hatósági eljárás lefolytatása nélkül is beépítésre szánt területnek legyenek tekinthetőek. Fontosnak tartom ugyanakkor megjegyezni, hogy a területrendezési hatósági eljárás kötelezettségének megszüntetésével az ágazati érdekek nem sérülhetnek, mivel a településrendezési eszközök előkészítési eljárásában az állami szervezetek is részt vesznek és érvényesíthetik akaratukat, sőt vita esetén törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezhetnek. További garanciális elem a javaslatban, hogy kivételeket is nevesít a jogszabálytervezet, így egyes, az országos szerkezeti tervben megjelölt ingatlanok nem minősülhetnek beépítésre szánt területeknek.  Másrészről szeretném megemlíteni, hogy a kormány kiemelt célkitűzése az államreform­prog­rammal a közigazgatás hatékonyságának növelése az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékos módon a területi államigazgatás megteremtésre szolgáló gondolatokban. Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a bürokrácia csökkentése, az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, a közérdek érvényesítése. Az előttünk fekvő törvényjavaslat jól illeszkedik ebbe a programba, és a jelenleg hatályos eljárást próbálja megváltoztatni, ugyanis ez megnöveli a településrendezési eszköz módosításának igényét és a ráfordítás költségét. Ráadásul a területrendezési hatósági eljárások lefolytatásával egybekötött településrendezési eszközök módosítása várhatóan nem bonyolítható le a törvényben előírt határidőig. Az összhang igazolását szolgáló településrendezési hatósági eljárás lefolytatásának minimális igénye négy hónap és költségigénye településenként 700 ezer forint plusz áfa. Ennek akar a javaslat eleget tenni, vagyis hogy a felesleges idő- és pénzpazarlást kerüljük el."

A módosítás tehát úgy a települési önkormányzatok, mint az államigazgatási szervek vonatkozásában egyszerűsítést, idő és költségmegtakarítást jelent.