Egy új szemléletű, másfajta alapokon nyugvó Halgazdálkodási törvény született, amelyet az Országgyűlés június 10-én elfogadott. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, aki egyúttal az új, a Halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény gazdája volt.

A horgászok szervezeteit és a halászok szervezeteit hosszú ideje egyaránt foglalkoztatta az 1997-ben született horgászati-halászati törvény várható módosítása. A horgászok képviselői mindenekelőtt a természetes vízi halászat szigorúbb szabályozását, ezeken a vizeken a kedvtelési célú tevékenység, a horgászat előtérbe helyezését várták és szorgalmazták évek óta. Mindkét fél a maga igaza mellett érvelt, tehát a szabadidős, rekreációs jellegű horgászat és az üzleti szempontú, profittermelő halászat mellett, ám abban mindketten megegyeztek, hogy a vízi élőlények, a vízi környezet védelme alapvető fontosságú. 2009-ben ügyvezető elnöki szinten még közös munkacsoportot is létrehozott a két szövetség - az akkori Haltermosz és a Mohosz - a törvény módosításával kapcsolatos elképzelések és szándékok egyeztetésére. Aztán ahogy haladt előre az idő, kiderült, hogy végülis nem a törvény módosítására kerül sor, hanem egy új szemléletű, másfajta alapokon nyugvó törvény fog születni, amelyet az Országgyűlés június 10-én elfogadott. Ezzel kapcsolatban kérdeztük meg dr. Szűcs Lajos országgyű-lési képviselőt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét, aki egyúttal az új, a Halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény gazdája volt.

- Képviselő úr! A halfogásban az egyik legszembetűnőbb változás a folyó- és állóvizeken a halfogás eltolódása a szabadidős, rekreációs jellegű tevékenységek irányába. Ez általános tendenciának mondható egész Európában. És ez még akkor is igaz, ha természetesen nem kevés helyen, s egyelőre nálunk is, a szabadidős horgászati formák között az étkezési célú halfogás még mindig az első helyen van. Ugyanakkor mindenütt, s ez is általános tendencia, előtérbe kerül, fogalmazhatok így: a horgászaton és halászaton is felülemelkedő szándék: az élővilág, a környezet védelme, az életterek fenntarthatósága. Ugyanerre a szemléleti, koncepcióbeli változásra mutat a mi mostani törvényünk is, amely már nevében is más: Halászati-horgászati törvényből Halgazdálkodási-halvédelmi törvény lett. Mi indokolta ezt a változást?

- Valóban nagyon komoly szemléletváltozásról van szó. A törvény alkotói felismerték, hogy a horgászat olyan tevékenység, amely ma már - mint ahogy Ön is mondta - nem elsősorban az étkezési célú halfogásról, mondjuk úgy, nem a húshorgászatról szól, hanem sokkal inkább olyan életmód, olyan, gyakorlatilag hobbiként kezelt tevékenység, amelynek társadalmi és társadalmi-gazdasági szerepe sokkal nagyobb, mint amit sok esetben gondoljuk. Éppen a Magyar Horgász hasábjain nem vétek kijelenteni, hogy egy kiló halnak a tényleges bekerülési költsége korántsem az, mint amennyiért mondjuk egy boltban meg lehetne vásárolni. A horgászat, természetesen a horgász szabadidején kívül - amit nyilván szintén forintosítani is lehetne, ha éppen szükséges lenne - az eszközök megvásárlásától kezdve a szállás költségein keresztül az utazási-, étkezési költségeken át az engedélyek megvásárlásáig, nemzetgazdasági szempontból nagyon komoly tétel, amelyek adótartalma a költségvetés számára komoly bevé-teli forrás. Emellett természetesen rendkívül fontos az is, hogy ez a tevékenység hogyan szolgálja a háromszázötvenezer aktív és tagként regisztrált horgásznak, valamint családjuknak, tehát több mint egymillió embernek a pihenését s mindennapjait. Ebből a szempontból azért jelentett változást a halgazdálkodásról és nem a halászatról szóló törvény, mert ötödik szakaszában egyértelművé teszi, hogy a természetes vizek tulajdonjoga az államé, amelyek kezelői jogát - kevés kivételtől eltekintve - a következő időszakban a törvény horgászszervezetek kezébe szeretné adni.

Szerintem ez nemcsak teljesen új szellemű szabályozást, hanem teljes paradigmaváltást jelent. A Magyar Horgász olvasóinak nem kel elmondani, hogy milyen sokfajta, a népi kezdeményezésig elmenő konferencia volt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a halászatot visszaszorítani, hányszor szúrta szemét a tisztességes horgászoknak az, hogy tilalmi időszakban, tiltott helyeken látták halászni halászokat. Mennyire szúrta az is a horgászok szemét, hogy a nagy vizek esetén az árvízből való mentés jelszava mögé bújva halászszerve-zetek a saját tavaikba vitték az ott lehalászott ivadékot, amelyek természetesen már soha nem jutottak vissza horgászvizekbe, az a halászok a maguk hasznára értékesítették. Mégis azt mondom, és ez a legfontosabb, a törvény természetesen nem elsősorban a horgász-halász vitáról szól, hanem arról, ami a Parlamentben is elhangzott: a határvonal a tisztességes horgászok, halászok és a nem tisztességes horgászok és halászok között húzódik. Ennek markáns kifeje-zésére próbál a törvény minél több jó megoldást találni. Egy ezek közül, de a legfontosabb, hogy a természetes vizeket - és itt nem a halnevelő helyekre kell gondolni, hanem a folyókra, a tavakra - horgászkezelésbe kívánja adni az új szabályozás.

- Engedje meg, hogy ehhez a gondolatkörhöz csatlakozva egy mondatot idézzek a törvényből: „A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgász-turizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben, halászat vagy haltermelés a horgászat mellett vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósításáról nincs szó." Ez jelentős fordulat a törvényi szabályozásban. Egyrészt azért mert komolyan figyelembe vette az egyik legnagyobb társadalmi szerveződésnek, a horgászok táborának véleményét. És jelentős fordulat abban a tekintetben is, hogy a horgászat a horgászturizmus fejlesztését fogja és tudja reményeink szerint elősegíteni. Ön egy helyütt azt is nyilatkozta, hogy ahol a horgászok nem jelentkeznek kezelőként, csak ott képzelhető el a természetes vizeken a halászat. Ez, hogy úgy mondjam, még a legszebb horgászálmokat is meghaladja. Mi vezette a törvényhozókat ebben a gondolatmenetben?

- Talán furcsa éppen egy parlamenti képviselő szájából hallani, hogy ez a törvény hosszú idő óta készült, de ez hasznára vált, mert megszületését nagyon sok előkészítés és egyeztetés előzte meg. Mint már említettem, a Parlamentben például több nyílt nap és konferencia zajlott ez ügyben. A horgászszervezetek petíciói is eljutottak a törvényalkotókhoz. A horgászszerveze-tekkel, a halászszervezetekkel is többszöri egyeztetés volt a törvény előkészítése során, és megpróbáltuk az elképzeléseket úgy egységbe foglalni, hogy a törvény mindazoknak az érdekeit próbálja meg képviselni, akik tisztességes szándékkal, tisztességes módszerekkel, a sza-bályokat betartva szeretnének horgászni vagy halászni. Itt tartom fontosnak megemlíteni, hogy szerintem a halászat olyan nagyon nagy hagyományokkal rendelkező szakma Magyarországon, amit nem lenne szabad veszni hagyni.


Mind a ketten tudunk példát mondani rá, hogy bizonyos halfajok esetében, vagy a túlszaporodás vagy a szelektálás szempontjából fontos, hogy ott legyen a halászat a horgászat mellett, de olyan eszközökkel és olyan szabályrendszerrel a hátuk mögött, hogy minden tekintetben ellenőrizni lehessen ezt a tevékenységet. Ha megnézzük a vadászatot, ott senkinek nem meglepő, hogy pontosan tudnia kell, hol, mikor, milyen eszközzel és mire fog vadászni, ha kimegy egy vadászterületre, legyen akár hobbivadász akár hivatásos. Ezt az elvet törekedtünk a halgazdálkodási törvényben is bevezetni. Abban az esetben például, ha valahol mégis engedélyeznek halászatot, akár horgászkezelésben akár pedig állami kezelésben lévő vizeken, akkor a halász eszközeinek a mennyiségét be kell jelenteni, ugyancsak be kell jelenteni a halászat helyét, a halászat módszerét, és halászat eredményét is regisztrálni kell. Ezzel egyidejűleg rögzíteni kell a hal útját a természetes vizekből az értékesítésig, illetve akár az elfogyasztásig. Ez közegészségügyi szempontból is fontos.

- Van a törvényben az úgynevezett turistajegyre lehetőséget adó kitétel. Nincs ez ellentétben azzal, hogy a horgásznak ismerni kell a halakat, ismerni a környezetet ahol horgászik?

- Volt is nagy volt a vita a turistajegy bevezetése körül. A horgászszervezetek és rajtuk kívül is sokan elmondták a véleményüket erről. Mi törvényalkotók pedig azt mondtuk, hogyha figyelembe vesszük azt az ideális állapotot, hogy a következő időszakban a horgászok fogják kezelni ezeket a vizeket, akkor abban a helyzetben mind az ellenőrzéssel, mind a horgászengedélyek kiadásával kapcsolatos teendőket a horgászszervezetek látják el, tehát pontos rálátásuk lesz a turistajegyekre is. Azért feltétlenül rögzítsük, hogy a turistajegy csökkentett mód-szerbeli lehetőséget, csökkentett időbeli lehetőséget és viszonylag szoros korlátokat jelent azok számára, akik ezt a jegyet meg szeretnék vásárolni. Hadd említsek ehhez egy külföldi példát. Ismerősöm barátaival az Ebrón horgászott. Odament hozzájuk az az ember, akitől a horgászjegyet vásárolták és a következőket mondta: ha ti itt szemeteltek, akkor megbüntetlek benneteket. Ha nem takarítotok el magatok után, akkor ennyi és ennyi a tarifa - ezer eurónál kezdődött az összeg -, ha olyan módszereket használtok, olyan csalival csaliztok, amit nem engedélyeztünk, akkor megbüntetünk benneteket, és hogyha azokat a kifogott halakat, amelyeket nem lehet elvinni, márpedig gyakorlatilag semmit nem lehet, megpróbáljátok mégis elvinni, akkor megintcsak megbüntetünk benneteket.

Aki turistajeggyel akar horgászni, azzal mindenütt közlik, hogy mik a feltételek, és hogyha nem tartja be azokat, akkor szankciókat alkalmaznak. Nálunk is így kell lennie. A törvénnyel egyébként az volt a vezérlő elvünk, hogy szeretnénk eljutni odáig: a magyar horgászok ne menjenek külföldre, mert itthon is meg fogják találni azt az ideálisnak mondható helyet, ahol hódolhatnak a szenvedélyüknek. Nyilvánvaló, hogyha ők itt tudnak jó körülmények között és jó eredménnyel horgászni, az vonzó a külföldiek számára is, akkor ide lehet csalogatni őket, hiszen mint Ön is nagyon jól tudja, nagyon sok olyan hely van Magyarországon, ahova szlovák, román, szerb, lengyel és cseh horgászok szívesen jönnek. A természetes vizeken is ezt szeretnénk elérni.

- Bár a Halgazdálkodási törvény nem a Büntetőtörvénykönyv, a terjedőben lévő hallopással, orvhalászattal kapcsolatban van-e a törvényben olyan szigorítás, ami a Büntetőtörvénykönyv szigorúbb és következetesebb betartására vonatkozik?

-A már hatályban lévő új Büntetőtörvénykönyvbe természetesen bekerült az orvhorgászattal, vagy nevezzük inkább így: a hal önkényes elvitelével kapcsolatban számos szigorítás. Azt ter-vezzük és szeretnénk elérni, hogy ezeknek az eszközöknek a puszta birtoklása is büntethető legyen. Hiszen az azért nem hihető el, hogyha valakinek az autójában egy, mondjuk így: büdös háló található, akkor ő azzal nem csinált semmit.


Vagy ha a csónakjában elektromos horgászatra, halászatra alkalmas eszköz van, akkor azt egyáltalán nem használta, csak valaki belerakta pont az ő csónakjába. Ezeknek az eszközöknek a birtoklása a „rossz az, aki rosszra akarja használni" elv alapján ugyanúgy megvalósítja a szabálysértést. És ez nem csak a halászokra, hanem a horgászokra is vonatkozik, hiszen manapság már vannak olyan fejlett horgászati módszerek és eszközök, amelyekkel nagy hatékonysággal lehet a halat megkeresve kifogni. Gondoljuk csak a harcsafészkek radaros megkeresésére. Annak a horgásznak a tevékenysége, aki a harcsafészek fölé ülve sügérrel horgászik azokban az időszakokban, amikor a harcsa az ikrát védelmezi, minden, csak nem tisztességes és szabályos horgászat. Természetesen a tisztességes horgászok sokkal többen vannak, mint azok, akik nem tisztességes módszerekkel horgásznak. Velük szemben is meg kell tudnunk védeni a tisztességes horgászokat.

- Az új törvénnyel lehetőség van arra is, hogy az elkövetés eszközét elkobozzák, akár a hely-színen is. Ez volt az egyik legfontosabb követelése a horgászoknak.

- Úgy van. Ehhez az állami ellenőrök jogosítványai között fogunk lehetőséget biztosítani.

- Tudomásom szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumban már folyik a végrehajtási rendelet előkészítése. Együtt fog hatályba lépni a törvénnyel?

- A törvényalkotáskor azt szerettük volna elérni, hogy július elsejével hatályba lépjen az új törvény. A minisztérium azonban azt mondta, hogy a minisztériumok közötti egyeztetés miatt nem lehetséges június 10. és július 1. között megalkotni a végrehajtási rendeletet. Ezért dön-töttünk úgy, hogy a törvény szeptember 1-jén lépjen hatályba. Addigra elkészül a törvény végrehajtási rendelete is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Halgazdálkodási törvény lényegét tekintve egy kerettörvény, a végrehajtási rendelet fogja azokat a részletszabályokat tartalmaz-ni, amelyekkel a törvényt a legalkalmasabbá tehetjük céljaink elérésére. Ezekben a kérdések-ben a horgászegyesületekkel, horgászszövetségekkel még folyamatos egyeztetések zajlanak.

- Képviselő úr, tudjuk, hogy a parlamenti munka, a törvényalkotás,  aPest megyei képviselő-testületi elnökségi tevékenysége mellett horgászik is.

- Ige, de sajnos a horgászásra sokkal kevesebb időm jut, mint amennyit szeretnék. Az idén azért készülök arra, hogy egy hetet majd horgászattal töltsünk a nyáron.
- Befejező kérdésem ezért az, hogy mi volt az utóbbi időkben legemlékezetesebb horgászél-ménye?
- Legutóbbi nagy élményem az egyesületem versenye volt, ahol egyébként én vagyok az elnök, ugyanis miután elhunyt az Örkényi Horgász Egyesület mindannyiunk által tisz-telt elnöke, az örkényiek engem választottak meg az egyesület elnökének. Nos, ezen a versenyen, Akasztón, a 34 induló versenyző között a negyedik helyet értem el 32 kilo-grammos fogással. Két világbajnok meg egy helyi versenyhorgász előzött csak meg. Ez nagy élmény volt.

- Akkor viszont módosítom a befejező kérdést: mint horgászegyesületi elnök, képviselő úr milyennek látja egy horgászegyesületi vezető szemével az új törvényt?

- Meggyőződésem, hogy olyan szabályrendszert alkottunk, amelyben azokat az embereket próbáljuk meg védeni, akik tisztességes szándékkal szeretnék a vízpartokat látogatni. Fontos, hogy a természetes vizek halállományának védelmében benne van a fenntartható fejlődés, benne van az, hogy a túlhalászott, túlhorgászott vizek romló állapotát vissza kell fordítani és meg kell őrizni ezeknek a területeknek a halállományát. Mindenkinek azt tudom mondani, hogy hobbi, amit annyira szeretünk, a horgászat, a következő időszakra is biztosított lehetősé-gekkel rendelkezik. A többi most már csak rajtunk, horgászokon múlik.

A bizalom a Parlament és a törvényalkotók részéről megszületett. A Fidesz kormányprogramjában egyébként ez már 2002. óta szerepel, 2006-ban ismételten benne volt és 2010-ben is hangsúlyosan benne volt a kormányprogramban. A harmadik ciklus után végre sikerült megalkotni ezt a törvényt. Most már valóban a horgászszervezeteken és a horgászokon múlik, hogy mennyire tudják megtölteni tartalommal, és hogyan tudnak vigyázni arra az értékre, amit az állam a kezükbe ad.

forrás:Szalay Ferenc