Hírek

Elkerülhetetlen volt a változás

Elkerülhetetlen volt a változás
Szűcs Lajos az Európai Tanács Helyi és Regionális Hatóságainak Kongresszusa delegációjával találkozott. A megbeszélésen a megyei önkormányzatok helyzetéről, s az önkormányzatokat érintő változásokról tágyaltak.
Az Európai Tanács Helyi és Regionális Hatóságainak Kongresszusa részéről Artur Torres Pereira és Devrim Çukur jelentéstevők, a Kongresszus Monitoring Bizottságának tagjai, valamint Prof. Anne Gaudin tanácsadó (Bordeaux-i Egyetem) és Stéphanie Poirel, a Monitoring Bizottság titkára vettek részt a megbeszélésen. A találkozó célja az volt, hogy a megyei önkormányzatok nézőpontjából értékelje az önkormányzati rendszer újjászervezését célzó döntéseket és erőfeszítéseket. Közvetve pedig - a több mint 30 településvezetővel, érdekképviseleti szervezettel, kormányzati tisztviselővel megszervezett találkozók eredményét összegezve - megvizsgálja a Kongresszus által 2002-ben megfogalmazott javaslatok teljesülését. A vizsgálatról készült jelentés várhatóan őszre készül el, októberben kerülhet a Monitoring Bizottság, majd 2013 márciusában a Kongresszus elé.

A tárgyalásokon felmerült kérdéseket természetesen befolyásolta Magyarország közigazgatási rendszerének, az államigazgatási feladatok, valamint a területi ellátások és szolgáltatások, és ehhez kapcsolódóan az önkormányzati rendszer teljes körű - és jelenleg is zajló - újjászervezése. A delegáció érdeklődése így szükségképpen túlmutatott a 2002. évben megfogalmazott ajánlások teljesülésének vizsgálatán. Kiterjedt a 2002 és 2010 közötti időszak rendkívüli nehézségeire, az önkormányzati rendszert sújtó, példátlan mértékű forráskivonásra, valamint a működőképesség érdekében megtett rendkívüli intézkedésekre. Napirendre kerültek a rendszert alapjaiban újjászervező döntések, az új Alaptörvény, az elfogadott sarkalatos törvények, s a további kapcsolódó, előremutató döntések.

„Szükségszerű tehát a vita is, amely folyamatosan megkérdőjelez minden egyes döntést, hogy korrigálni lehessen az elkerülhetetlen hibákat" - mutatott rá dr. Szűcs Lajos a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, és Pest Megye Önkormányzatának elnöke, a megbeszélés során. Magyarország létérdeke a fenntartható, a helyi önkormányzatoknak és közösségeknek garanciákat, stabilitást, és valódi mozgásteret biztosító rendszer felépítése. Ebben az első és a legfontosabb lépés a feladatok, az állami és önkormányzati szerepek világos és egyértelmű elválasztása, valamint a feladatok arányos finanszírozásának megteremtése.

Az önállóság sokszor látszólagos is lehet - mint ahogy látszólagos felhatalmazást jelentett a megyei önkormányzatok számra az a jelentősnek tűnő költségvetés is, amely a valóságban egyáltalán nem biztosította a feltételeit, hogy a megye betöltse a valódi küldetését, hogy összefogja és összehangolja a települések erőfeszítéseit, s képviselje a megyében élő emberek sajátos érdekeit.

Fontos, hogy az újjászervezés során hozott egyes döntéseket abban a környezetben, a maguk sajátos területi, társadalmi és történeti beágyazottságában vizsgáljuk, amelyben megszülettek, és azoknak a kihívásoknak a tükrében, amelyekre válaszokat adtak - mutatott rá Szűcs a megbeszélésen. Figyelemmel arra, hogy 1990-óta a magyar önkormányzati rendszer rendkívül sajátos utat járt be, amelynek végén elérte működőképességének határát; de beleértve az ország rendkívüli eladósodottságát eredményező politikai kudarcait, s az ezzel összefüggésben szükségszerű kormányzati intézkedéseket is. „Mindenki tudja, hogy elkerülhetetlen volt a változás" - jelentette ki a MÖOSZ elnöke. Az önkormányzati feladatok alulfinanszírozása csak az egyik gondot jelentette; az önkormányzati feladatok és az államigazgatási funkciók összekeveredése is tehet arról, hogy a rendszer nem volt fenntartható. Hangsúlyozta, hogy a régiós önkormányzatok nélkül létrehozott régiós szervezetekkel a megyei önkormányzatok érdekei, valamint a területi önkormányzatiság értékei is messzemenősen sérültek.

A megbeszélésen elhangzott kérdések is rámutattak arra, hogy a 2010. évre milyen mértékben kaotikussá vált a magyarországi önkormányzati rendszer. A demokratikus felhatalmazással nem rendelkező 7 régió kialakítása és a megyék döntési jogkörének kiüresítése a területfejlesztésben, amely annak ellenére történt meg, hogy az Európai Unió ilyen döntést nem kért, illetve követelt meg Magyarországtól. A közigazgatás és az önkormányzati hatáskörök tekintetében legalább ilyen nagy a zavar. A tervezett járásokkal kapcsolatban például kérdésként merült fel a jelentéstevők részéről, hogy mennyiben lehetnek konkurenciái a megyei önkormányzatoknak. Miközben továbbra is jelen vannak a hazai sajátosságok, így a megyei jogú városok különleges helyzete, amelyet széleskörű konszenzussal kell majd rendezni. Végül az sem könnyíti meg az ideérkező szakemberek munkáját, hogy a megyei önkormányzatok működésére vonatkozó jelenlegi szabályozás csak ideiglenes - ez utóbbi, gyakran elfelejtett tényt a magyar fél nyomatékosan hangsúlyozta. Éppen ezért olyan nagy a jelentősége az Alaptörvény elfogadásának, amely megteremtette az alkotmányos kereteket és garanciákat a helyzet rendezésére.

A Kongresszus delegációja kérdéseket tett fel a megyei önkormányzatok gazdasági és működési adatairól, az egészségügyi és közoktatási intézmények működtetéséről. Különös érdeklődéssel vizsgálta a szolgáltató megye koncepcióját - kifejezésre juttatva, hogy kulcsfontosságú kérdésnek tekinthető az, hogy e tekintetben a megyei önkormányzatok képesek legyenek megfogalmazni, illetve meghatározni azt az értékteremtő képességet, amely az adott megyében élő emberek számára fontos, illetve amely kifejezi a szubszidiaritás lényegét. Szűcs Lajos leszögezte, hogy a megye még a jelenlegi átmeneti időszakban is rendelkezik a szükséges felhatalmazással és eszközökkel. Kiemelten a területfejlesztésben, a megyei területfejlesztési koncepció és stratégia megújításával, a települések terveinek és erőfeszítéseinek összefogásával és összpontosításával, majd a tervezett, programalapú területfejlesztés előkészítésében és lebonyolításában - „olyan közel az emberekhez, amennyire csak lehet". Kijelentette továbbá, hogy a rendelkezésre álló, illetve a továbbiakban várhatóan elérhető források, valamint az önkormányzatok szervezete megfelelő e feladatok elvégzésére. Felhívta a delegáció figyelmét arra, hogy az újjászervezést, s azon belül a megyei önkormányzatokat érintő döntéseket közel két év munkája, a 19 megyei önkormányzat vezetői és Orbán Viktor kormányfő együttes szándéknyilatkozata majd megállapodása, s éppen nem utolsó sorban az Országgyűlés kétharmadának egyetértése alapozta meg. Ez olyan legitimációt teremtett, amely példátlan Európában.

Az Európa Tanács 1985. október 15-én fogadta el a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. Magyarország Országgyűlése az 1993. évi 8639. számú határozatával erősítette meg; majd az egyezményt az 1997. évi XV. törvény hirdette ki.

Programajánló

«
15. 2019. november
»
Hét.
Kedd
Szer.
Csüt.
Pén.
Szom.
Vas.
okt.
28.
okt.
29.
okt.
30.
okt.
31.
nov.
1.
nov.
2.
nov.
3.
nov.
4.
nov.
5.
nov.
6.
nov.
7.
nov.
8.
nov.
9.
nov.
10.
nov.
11.
nov.
12.
nov.
13.
nov.
14.
nov.
15.
nov.
16.
nov.
17.
nov.
18.
nov.
19.
nov.
20.
nov.
21.
nov.
22.
nov.
23.
nov.
24.
nov.
25.
nov.
26.
nov.
27.
nov.
28.
nov.
29.
nov.
30.
dec.
01.

Képgaléria

Címkefelhő

Pest Megye Hírei

Partnereink

 

 

 

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2019. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu
International
www.mconet.hu