Bátrak a bizalomra képes emberek.
Bátrak a bizalomra épülő közösségek.
Bátrak, mert képesek helytállni, és egymást támogatni olyan ügyekben, amelyektől mindannyiunk sorsa függ.

Tisztelt Egybegyűltek, Kedves Barátaim!

Megkérdezték már maguktól, hogy miért lehetett olyan elsöprő a forradalom? Hogy honnan táplálkozott a kölcsönös egyetértés? Magyarok, németek, szlovákok és zsidók, reformátusok, evangélikusok és katolikusok, és még további nemzetiségek, felekezetek egyetértése?

Aki a szívére hallgat, mind tudja a választ:

Mert létezett a közösség  érzése.
Mert bíztunk egymásban.
Mert eleink szembenéztek a felelősséggel, hogy le kell számolni a félelemmel. A zsarnokságtól, és az egymástól való félelemmel.

1848/49-es forradalom és szabadságharc

Le kell számolni a félelemmel, egyszer s mindenkorra, mert:

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”

1848. március 15.-én erre is emlékeznünk kell. Bibó István szavaira.

Tragikus része a múltnak, a forradalomnak és a szabadságharcnak, hogy ott, ahol a gyűlöletkeltők sikerrel jártak, a mesterkélten szított ellentétek egymás ellen fordítottak népeket, s nemzeteket. Nem feledhetjük magyarok és szerbek, magyarok és románok értelmetlen és szükségtelen harcát. Mint ahogy azt sem, hogy ki szította, és volt e küzdelem igazi nyertese. Emlékeznünk kell a felelősökre, és a tragikus következményekre. Hogy mekkora árat fizettünk azért, hogy engedtünk a gyűlöletkeltésnek. Pedig márciusban még együtt dobbant a szívünk.

Tisztelt Egybegyűltek, Kedves Barátaim!

A szabad és független nemzet ideája a szabad és felelősségteljes közösségek elvén alapszik. A polgári demokrácia olyan értéke ez, amely minden nemzet számára fontos. Éppolyan fontos, mint a felelősségteljes és szabad ember ugyancsak egyetemes eszménye. Személyes felelősségünk lényege, hogy e kettő eszméért egyöntetűen kiálljunk, mert az egyik a másikból következik, és nem elválaszthatóak. Külön, a legsötétebb diktatúra, vagy a pusztító anarchia forrásai, míg együtt, a lelkesedés és a kitartás sziklaszilárd pillérei. És a szabadság és a haladás messzire világító lámpásai, mert 1848-ban megtörtént az, amire addig még nem volt példa Európa történelmében. Hogy százával, s ezrével érkeztek messzi földről az önkéntesek. Az elnyomás, a sötétség és a hazugság ellen küzdő lengyel, német, szerb, román, horvát, szlovák, szlovén, rutén, olasz, örmény, tábornokaink és egyszerű közkatonáink sora. Ez az, ami 1848 üzenete a mának: Hogy a szabad, független, és demokratikus nemzet eszméjében sokkal több az, ami összeköt, mint az, ami elválaszt.

Az 1848-as zászló

Kedves Barátaim!

Emlékezzünk a kudarcokra és emlékezzünk a dicsőségre, és emeljük fel bátran a fejünket. Mert 1848-ban és 1849-ben nemzetünk példát mutatott az egész világnak. Bátorságával, öntudatával és magabiztos helytállásával. A reformkor és a forradalom hőseivel és a további száz és ezer névtelen hős példamutatásával. Akik ott voltak és kivették a részüket. Az ő példájukból látjuk, hogy milyen nagyszerű tettekre sarkall, ha nem magányos az ember! Hogy történelmet formáló, sorsfordító erő a szabadságra törekvő, a saját életüket önállóan megszervező közösségek létezése, összefogása és a névtelen ezrek támogatása. Ez az ok, amiért olyan kegyetlen a megtorlás. Ezért nem bocsátott meg soha az elnyomó hatalom a közlegénynek, az ápolónak, s a tizenéves önkéntesnek. Ezért kellett mártírhalált halnia a kántortanító honvéd századosnak – Halászy Károlynak. Mert a zsarnok tudja, hogy mit ér a névtelen ezrek támogatása. Mert tudja, ha közösen kiáltunk, akkor messzire száll a hangunk. Erre is emlékezzünk.

ITT AZ IDŐ, hogy emlékezzünk, mert 1848-ban olyat kiáltottunk, hogy belerengett még a föld is!  

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Dr. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke

Dr. Szűcs Lajos Hírportál